113459. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyúsgép

mással szemközt fekvő két (30) híd vezeti és a vezetőgyűrű eltolása, pl. a (31) orsó és (32) kézikerék révén végezhető. Az oldalsó (28) nyomólemezek meneszté-6 sót — melyek a (33) csavaranya révén vannak meghúzva, vagy meghúzhatók — a (3) dugattyúk közvetítésével a (15) görgők, súrlódó érintkezéssel, végzik. A hajtómű működési módja lényegben 10 fordított értelmű, mint az előbb leírt szivattyúnál. A hajtómű nyomószivattyúval van összekötve, mely a folyadékot a (25) csődarabon keresztül a hajtóműbe szállítja, melyből a (29) vezetőgyűrű (33) át-15 törésén keíesztül a hajtómű munkaterébe jut. Innét a folyadék a (29) vezetőgyűrű másik csatornaszerű (34) áttörésen keresztül a (24) kifolyócsődarabba jut, melyből a nyomószivattyúba tér vissza. A (29) 20 vezetőgyűrű tehát csak a két (30) vezetőhídnál van áthidalva. Az áthidalások és a két (30) vezetohíd a gépet szívó- és nyomótérre osztja. Ha a hajtómű működési módjának meg-25 ismertetésére a (29) vezetőgyűrűnek a 22. ábrában feltüntetett állásából indulunk ki, azaz, ha a (29) vezetőgyűrűnek a belső (2) hengeres csőnek és a két rész között esusztathatóan ágyazott (3) du-30 gattyúknak (E) értékű excentricitásuk van a (26) hajtótengelyhez képest és ha (25) jelöli a befölyócsődarabot, akkor a dugattyúfelületen oly nyomás hat, mely a (29) vezetőgyűrű, illetve (3) dugattyúk 35 (E) excentricitása folytán a (26) hajtótengelyhez képest forgásnyomatékot idéz elő, mely a hajtótengelyt a nyíl irányában hozza forgásba. Mint már a leírás bevezetésében ki van fejtve, a dugattyú-40 kamaráknak — térfogatuk tekintetében — legnagyobb értekük a (29) vezetőgyűrű legkülsőbb helyzeténél, azaz akkor, midőn az (E) excentricitás legnagyobb értékét érte el. Minthogy a vezetőgyűrű e •45 legkülsőbb helyzetében a dugattyúknak a hajtótengelytől való sugárirányú távolsága a legnagyobb, ezért itt az előállított forgási nyomaték is a legnagyobb. Ha a dugattyúkamaraterek kisebbíttetnek, azaz, 5ü ha az (E) excentricitás a (29) vezetőgyűrű eltolása révén 'kisebbedik, akkor a haj tóművel összekötött nyomósziivattyú teljesítményi fokának megmaradásával a hajtótengely forgásszáma fokozódik. 55 Ha a (29) vezetőgyűrű tengelye a hajtótengely tengelyével egybeesik (23. ábra), akkor többé nincsen f orgásnyomaték és a hajtómű megáll. Minthogy a forgásnyomaték kisebbedő excentricitásnál csökken, ezért a hajtóműnek a zérusállásba való 60 kapcsolásánál lökés nem lép fel. A vezetőgyűrűnek további eltolásánál, azaz ha az (E) excentricitás negatív lett (24. ábra), a hajtótengely forgásiránya változik ós ekkor is a vezetőgyűrű eltolásával és ezzel 65 az excentricitás nagyságának változtatásával! a hajtóműtengely forgásszáma tetszésszerint változtatható. A (29) vezetőgyűrű eltolásával tehát lehetséges a hajtóműtengely forgásszámát, valamint forgás- 70 értelmét is változtatni. A 20—24. ábrán feltüntetett elrendezés, mint már kifejezésre jutott, szivattyúnak is használható a hajtómű aggregátumban, míg a hajtómű tetszésszerinti forgó- 75 dugattyússzivattyú, vagy más forgószivattyú lehet. Oly hajtóműaggregátum, melynél a szivattyú dugattyúi hajtótenge'iyiikhöz képest excentrikusan eltolhatók és melynél a hajtóműnek állandó 80 excentricitása van, a 25—27. ábrán van feltüntetve. Ennél a szivattyú (bal fél), valamint a hajtómű (jobb fél) közös házban van, mely a középső (45) részől és a két oldalsó (47) és (46) fedőlapból álll. A 85 (45) középrész (48) részével befelé van húzva úgy, hogy a, két (49) (a szivattyútól a hajtóműhöz) és a (30) (a hajtóműtől a szivattyúhoz) átáramlási tér egymástól el van választva. 90 A két oldalsó (46) és (47) házfedélben a szivattyú (51) tengelye és a hajtómű (52) tengelye van ágyazva és minden tengelyre két-két (53), illetve (54) nyomólemez van rátolva és (55) ékek révén lerögzítve. A 95 nyomólemezek között a belső (2) vezetőhenger, a külső (29) vezetőgyűrű valamint a (3) dugattyúk vannak ágyazva. A szivattyúnak az (53) nyomólemezek között fekvő részei a (30) vezetékek révén tetszés- 100 szerint beállíthatók, CLZIRÍZ cl (3) szivattyúdugattyúknak excentricitása az (51) tengelyhez képest változó, míg a hajtómű (54) nyomólemezei között fekvő részeknek, különösen a (3) dugattyúknak az (52) ten- 105 geilyhez képest állandó excentricitásuk van. Ha az (51) szivattyútengelyt meghajtjuk, akkor az (53) nyomólapok révén menesztett szivattyúdugattyúk mozgása foly- llo tán a szállítófolyadék a (49) téren át a hajtómű befolyóoldalához (27. ábra) nyomatik és a folyadék által a hajtómű dugattyúira létesített forgásnyomaték folytán az (54) nyomólemezek az (52) hajtó- 115 mű tengelyt magukkal viszik. A folyadék