113457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt triőrlemez előállítására

MAGYAR KIRÁLYI #HÖj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113457. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt triőrlemez előállítására. Stahel Géza oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 24-ike. Már régi követelmény az, hogy sajtolással olyan triőrlemezeket állítsanak elő, melyeknek egységnyi területen lehetőleg nagy sejtszámuk van. A különböző is-5 mert eljárások azonban nem vezettek kielégitő eredményre. A hátrány különösen abban mutatkozott, hogy vékony lemezeknél a munkaélek nagyon bedőltek, a sejtfalak pedig repedeztek, sőt vékony 10 rideg anyagú lemezből, mint pl. vékony horganylemezből egyáltalában nem lehetett repedésmentesen tökéletes sejtkiképzésű sajtolt triőrlemezeket gyártani. Ennek a hátránynak oka az, hogy az 15 ismert lemezeknél az anyag a sajtoláskor a nyújtandó helyek alatt, éppien ott, ahol a legnagyobb nyomást kapta, szabadon függött. Ezért az anyag lényegileg csak húzó igénybevétel alatt állott, ami 20 kontrakciókhoz és az anyag bizonyos • mérvű elvékonyodása után az említett berepedésekhez vezetett. A találmány célja mármost olyan sajtolt triőrlemez, illetve olyan eljárás léte-25 sítése ilyen triőrlemeaek előállítására, melynél a lemezvastagsággal a gyakorlatilag még lehetséges legkisebb mértékig lemehetünk anélkül, hogy a sejtfalak berepednének vagy kiszakadnának és mely-30 nél emellett a sejtszámot az egységnyi területen a szokásos sejtszámhoz képest több mint 10%-kai, esetleg több mint 20%-kai emelhetjük. A találmány szerinti triőrlemeznél a 35 sejtek triőröző munkafelületének függélyes vetülete egyenes vagy ferde csonkakúpfelüle+re esik a lemez külső (hát ) oldalán. Ilyen triőrlemez készítéséhez továbbá 40 a találmány szerint úgy járunk el, hogy a sejtek képzésénél a lemezt mindenütt, ahol az anyagot el kell vékonyítani, alátámasztva sajtoljuk. Ennek következtében a lemez bizonyos mértékű, még veszélytelen húzóigénybevétel után (mely a 45 sajtolás kezdetén lép fel) lényegileg nyomóigénybevétel alá is kerül, miközben az anyag a veszélyes harántmetszetek alatt a tövis és az alátámasztó felület között nyújtást szenved. Eközben ter- 50 mészetiesein nem következhetik be kontrakeió és az említett megvékonyodás mértékét, mély az ismert eljárásoknál már beszakadást okozott, ennek veszélye nélkül messzemenően túlléphetjük, to- 55 vábbá a már említett vékony és rideg lemezzel is beszakadás veszélye nélkül dolgozhatunk és megtarthatjuk a szabályos sejtalakot és a sejtméreteket; a sejtek triőröző munkaéle vagy egyáltalában 60 nem vagy csak kevéssé dől be. Az eljárást célszerűen ismert tövissel és ezzel együttműködő olyan odorral végezhetjük, melynek munkafelülete ferde kúp. A ferde kúp munkafelületű odor 65 mint reakciófelület a triőrlemezt a sejtek sajtolásánál valamennyi veszélyes harántmetszet alatt köröskörül alátámasztja. A kúp oldalainak hajlásszöge a sajtolt anyag minősége és vastagsága, a sejt, 70 illetve a tövis kialakítása és egyéb tényezők függvényében különböző lehet. Ezért a mindenkori oldalszögek nem szoríthatók határok közé, hanem azokat minden esetben meg kell állapítani, ami azonban 75 szakavatottaknak nem okoz nehézséget. A mellékelt rajz ilyen példaképem tövis és odor metszetét mutatja, a köztük levő lemezrész metszetével, nagyított léptékben. 80