113448. lajstromszámú szabadalom • Biliárdasztal

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113448. SZÁM. XX/g. OSZTÁLY. Billiárdasztal. Jankuj János tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi október hó 30-ika. A billiárdjátéknak, ennek legeredetibb módján: sima, vízszintes asztalon, bárom golyóval játsziható fajtáján kívül, főleg az újabb időben, több változata vált ismere-5 tessé, így pl. az átlyukasztott asztallapon áteső golyókkal vagy golyókkal és az asztallapon felállított bábukkal és golyók helyett a (ferdén beállított asztallapon) pörgettyűvel kombinált játék, melyeknek 10 mindegyike, a mindenkori játékszabályok szerint, ismét több különleges játékmódot foglal magáhan. Mindezeket a játékokat, amennyiben kivitelükhöz, a most említett felsorolásból kifolyólag, külön berendezé-15 sek és eszközök szükségesek, eddig a speciális célnak megfelelő, külön asztalokon játszották, az ilyenek beszerzése, fenntartása és elhelyezése azonban, h'a a játékhelyiség (kávéház, vendéglő, klub) tulaj-20 donosa vendégei különböző kívánalmaira tekintettel akar lenni, nehezen viselhető s gyümölcsöztethető anyagi befektetésekkel jár. A találmány az említett nehézségen úgy 25 segít, ill. a költségeket s az egyébként szükséges berendezések terjedelmét úgy csökkenti, hogy univerzális aszftalkeretet s ebben a speciális játékmódnak megfelelően kiképzett, kiemelhető és cserélhető 30 játéklapokat alkalmaz, ezen túlmenően pedig a minden esetben közös asztalvázat az egyes játékmódoknál célszerű szolgálatot teljesítő, további alkatrészekkel szereli fel. i 35 A találmány egy jellegzetes megoldási alakja —• különböző játékmódokhoz, kicserélhető játéklapokkal — a mellékelt rajzok 1-—5. ábráin, az asztalkeret, ill. asztalváz talpszerkezetének célszerű kikép-40 zése pedig a 6—8. ábrákon látható; a 9. és 10. ábrák végül a bábukkal és pörgetytyűvel folytatott játék bábuinak és pörgettyűjének egy-egy előnyös kiviteli alakját mutatják, Az 1—5. ábrákon feltüntetett megoldási 45 alak a (nem ábrázolt) asztallábakkal mereven összeépített vagy pedig az alább ismertetendő, vagy ezzel egyenértékű egyéb talpszerkezetre forgathatóan s esetleg billenthetően is szerelt (1) asztalvázból 50 s az erről leemelhető és megfordítva ismét felhelyezhető (2) asztalkeretből áll, melynek az 1., továbbá a 4. és 5. ábrákon látható összeállításhói kifolyólag bizonyos (a normálisan használt biliárdasztalokéval 55 amúgy is megegyező vagy ezt nem sokkal túllépő) szerkezeti magassága van. A 2. és 3. -ábrabeli, egymáshoz képest is különböző összeállítások ezt a (2) asztalkeretet, az 1., ill. 4. ábrákhoz képest, át- 60 fordított helyzetben mutatják; az 1., ill. 4. ábra szerinti tekeasztal alsó (2a) illeszkedési hornya a 2. és 3. ábra szerinti tekeasztalnál felül, felső (20 hornya pedig alul van. 65 Az 1. (és 4—5.) ábrák szerinti összeállításban helytállóan a (2) asztalkeretbe épített (3) asztallapot használunk, melyben a példaképem összeállítás esetén a (4) furatok vannak. Ez a (3) lap a jelen megoldás- 70 ban tehát a keretnek a 2. és 3. ábrabeli megfordított állásában is állandóan helyén marad. Az utóbbi ábrák szerinti keretállásokban viszont úgy kapunk más játékmódok számára alkalmas összeállítást, 75 hogy ha az, asztalkeretbe és pedig annak (5) ütközőlécére, a (6) keretből, a (7) és (8) díszlécekből, ez utóbbiak közé foglalt (9) asztallapból s ennek egyik oldalán esetleg még a (10) üveglapból szilárdan összeépí- 80