113426. lajstromszámú szabadalom • Villamos átkapcsoló-berendezés két áramirányváltztatóval

munkahelyzetében Amit (a rajz szerinti helyzettől jobbra) nyugalmi helyzetébe viszi, vagyis a (9) ütközőhöz tolja, majd itt rögzíti; amennyiben a (2) irány változ-5 tató már nyugalmi helyzetében volt, úgy az (1) irány változtató balra tolása termé­szetesen szintén azt eredményezi, hogy a (2) irányváltoztató nyugalmi helyzetéből nem mozdulhat ki. 10 A 2. ábra szerint az irány változtatók egymás felett vannak. A (2) irányváltoz­tató a (8) vezetéken csúszik és (9') bütyke van, amely az (1) irányváltoztató (10) ki­vágásába nyúlik. Az (1) irányváltoztató a 15 (2) irányváltoztatón ide-oda csúszhat. A 2. ábra szerint az (1) fő irányváltoztató nyugalmi helyzetében el van reteszelve és a (2) irányváltoztató a feltüntetett munkahelyzete és nyugalmi helyzete kö-20 zött szabadon mozoghat, miközben a (9') fog a (10) kivágásban ide-oda mozog. Ha már most az (1) fő irányváltoztatót balra, munkahelyzetébe visszük, a (2) irányvál­toztatót nyugalmi helyzetébe magával 25 viszi ós ott helyben tartja, minthogy ilyenkor a (9) iitköző a balra való eltoló­dást, a (10) kivágás homlokfala pedig a jobbra való eltolódást akadályozza meg. A 3. ábra szerinti megoldási alaknál az 30 irányváltoztatók a (11), illetve (12) csap körül forgathatók. Az azonos részeket a 2. ábrának megfelelően jelöltük, úgv, hogy az iránvváltoztatók működésmódja min­den további magyarázni nélkül érthető. 35 A 4. ábrán feltüntetett megoldási alaknál mindkét irányváltoztató központos elhe­lyezésű. Az (1) fő irányváltoztató a (14) tartólemezen elrendezett (13) csapágyban forgatható és (15) üreges csapja van, 40 amellyel a (16) orr szilárdan összefügg és ez az orr a (17) kapcsolórugókkal működik együtt. A 4. ábra a nyugalmi helyzetet tünteti fel. A (2) irányváltoztató a (15) csapban és a kapcsolórugókat tartó (19) 45 szigetelőtömbben ágyazott (18) hosszú rúd­dal szilárdan kapcsolódik. A (18) rúdon a (21) kapcsolórugók mozgatására (20) büty­kös tárcsa van megerősítve, amelynek ki­álló, vagyis a középponttól a koncentrikus 50 (23) felületnél nagyobb távolságban lévő (22) bütyökfelülete, továbbá (24) orra van, amely olyan elhelyezésű, hogy a (14) lemez (9) ütközőjéhez ütődhet. A (17) kapcsolórugók valamely egyes-55 vonalat a központon át a földdel köthet­nek ösisze, a (21) kapcsolórugók pedig az ikervonalak között létesíthetnek kapcso­latot. A (25) rugó a tengelyirányban mozgat­ható (1) irány változtatót állandóan a (13) 60 ágyazódarabhoz nyomja, amelyhez képest két helyzetében a (27) vagy (28) fúratokba behelyezhető (26) pecek révén elreteszel­hető. A fúratok 90° szögtávolságban van­nak egymástól és a (13) ágyazódarab vég- 65 felületében lévő valamivel kisebb mély­ségű (29) ívelt horony köti Össze őket egy­más'sal-Az (1) irány változtatónak, illetve fogan­tyújának végfelületében 90° központi szög- 70 nek megfelelő ívelt (30) horony van (4. és 8. ábra), amelybe a (2) irány változtató (31) pecke nyúlik. Az alkatrészeknek a 4—S. ábra szerinti elrendezésénél és helyzetében mindkét 75 irány változtató nyugalmi helyzetben van és az (1) főirány változtató el van rete­szelve, minthogy a (26) pecek a (27) fu­ratba nyúlik. A másik (2) irányváltoz­tató 90°-kai előre-hátra akadálytalanul 80 elfordítható. A (33) nyíl irányában tör­ténő elfordításkor (5. ábra) a (22) bütyök­felület a (21) rugókat működési helyze­tükbe hozza. Ha viszont az (1) főirány­változtatót a (32) nyíl irányában fordítjuk 85 el 90°-kal a munkahelyzetbe (6. ábra), amelyben a (16) orr a (37) kapcsoló­rugókra hat, akkor a (26) csap a (28) fu­ratba nyúlik és az irány változtatót ebben a helyzetében rögzíti. Ha emiellett a (2) 90 irányváltoztató az elfordulás folyamán munkahelyzetében van. akkor a (30) ívelt horony egyik vége a (31) csapot magával viszi, és a (2) irányváltoztatót nyugalmi helyzetébe vezetvén, abban elreteszeli, 95 minthogy most a (33) nyíl irányában való elfordulását a (30) ívelt pálya, az ellenté­tes irányban való elfordulását pedig a (24) ós (29) részek akadályozzák meg. Szabadalmi igények: 100 1. Villamos átkapcsolóberendezés két áramirányváltoztatóval (pl. két kap­csolórugó-csoporttal). melyek mind­egyike a saját kontaktusát működteti, amelyre jellemző, hogy az egyik ú. n. 10c főirányváltoztató, mely két helyzetben a munka és a nyugalmi helyzetben el­reteszelhető, a másik irányváltoztató­val olyképpen van kombinálva, hogy munkahelyzetében a másik irányvál- 1 IC toztatót, esetleg miután azt egy bizo­nyos helyzetbe magával vitte, elrete­szeli, úgy, hogy a második irányvál­toztató csupán akkor működtethető, ha a főirányváltoztató nyugalmi helyzeté- 11£ ben van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom