113423. lajstromszámú szabadalom • Szögletalakú csempe padozatokhoz és burkolási célokra

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113423. SZÁM. — XVII/b. OSZTÁLY. Szögletalakú csempe padozatokhoz és burkolási célokra. Camillo Chiesa & Figlio cég- Milano. Pótszabadalom a 111345.1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi február hó 28-ika. Olaszországi elsőbbsége 1934. évi március hó 28-ika. A törzsszabadalom tetszőleges anyagú, kívánság szerint festett és díszített csem­pékre vonatkozik, melyek padozatok és falak burkolására valók ós szögleitalakúak 5 úgy, hogy más, ugyanígy alakított csem­pékkel a szögletek egymásba rakása ré­vén egyesíthetők, ahol is a csempék olda­lait, illetőleg csúcsait azonos vagy meg­fordított helyzetben egymáshoz állítjuk, 10 de mindig párhuzamos szélekkel és úgy, hogy a kapott összeállításban hézagok ma­radnak, melyek más, hasonló csempékkel vagy pedig" négyzetalakú vagv téglány­alakú töltődarabokkal tölthetők ki. 15 A találmány a törzsszabadalomban vé­dett csempék további kiképzése és célja az elérhető kombinációk számának növelése, amit a csempéket alkotó szög nagyságá­nak módosításával és a szárak hosszának 20 változtatásával érünk el. A találmánynak különösen gyakorlati szempontból figyelembejövő egyik foga­natosítási alakjánál a csempe egyik szárá­nak hossza a másik szár hosszának két-25 szerese. Ha a csempe szárai egymással nem zárnak be derékszöget, akkor azokat — célszerűen — 60°-os vagy 120°-os szög­helyzetben rendezzük el, ami a kölcsönös kombinálhatóságot tökéletesíti. Természe-30 tes, hogy a járulékos kitöltő darabok alak­ját is megfelelően kell megszabni. A mellékelt rajz a találmány szerinti módon tökéletesített csempéknek példa­képem foganatosítási alakjait mutatja. A 35 20—22. ábrákon három megoldást tüntet­tünk fel, melyeknél a szögletalakú csempét a (2, 3) szárak alkotják, melyek az (1) köz­benső darabbal szilárdan összekötöttek. A 20. ábrán a (2) szárat a (4) toldalékdarai) hosszabbítja meg. A. 21. ábra szerint mind- 40 két (2) és (3) szárnak az egymással egyenlő (5) és (6) toldatai vannak, míg a 22. ábrán a (7) és (8) toldatok nagysága különböző. Részletesebben a 20, ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (4) toldalékdarab *5 hossza a (2) szár hosszával egyenlő, úgy, hogy a külső (9—10) oldal hossza a (9— 11) oldal hosszának másfélszerese, míg a belső (13—14) oldal hossza a (12—13) oldal kétszerese. 50 A rajz további ábráin feltüntetett módo­zatoknál a csempe nem derékszögű. A csempeszárak közötti szög, célszerűen 60° (23„ 24., 27. és 28. ábra) vagy 120° (25., 26., 29. és 30. ábra), ahol is a szárak egymással 55 egyenlők (23—26. ábra) vagy különböző hosszúak (27—30. ábra) lehetnek. A csempe szárai vagy ferdén és a közbenső összekötő darab oldalával párhuzamosan levágottak (23., 25., 27. és 29. ábra) vagy a szárak 60 végfelülete azok oldalfelületére merőleges (24., 26., 28. és 30. ábra). Természetes, hogy a szárak hosszát, haj­lásszögét, valamint azok levágási módját, a találmány keretén belül, a mindenkori 65 kívánalomnak megfelelően változtathat­juk. így pl. a találmány keretébe tartozik a 31. ábrán feltüntetett megoldás is, mely a 23. ábrán látható megoldásból úgy szár­mazik, hogy a két szélső peremet a köz- 70 benső összekötő darabot alkotó, képzeli rombusz csúcsaihoz képest konvergáltad tuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom