113402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin gyártására desztillálással

nek. A tipikus töréspont azonban ezeknél is meg van. Ha tehát a találmány szerinti eljárást az ábrán feltüntetett (A) összetételű szén-5 hidrogén-elegyre alkalmazzuk, olyan benzinfrakciót különítünk el, melynek illékonysága kb. 30, illetve végső forrpontja kb. 168°. Az ábra (I) nyersanyagának feldolgo-10 zása esetén az elkülönített benzinfraikció végső forrpontja 149°, a (P) olaj feldolgozása esetén 135° lesz. A magasabb frakciókat, mint olyanokat lehet piacra vinni, vagy a szükséges 15 mennyiségű illó alkatrészekkel vagy esetleg isimert kopogás gátló szerekkel keverten lehet esetleg motorbenzinként értékesíteni. Lehet továbbá ezeket a magasabb frak-20 ciókat krakkolni s ily módon az illékonyság ot és az L. H. K. értéket megjavítani; ezt a terméket azután vagy közvetlenül, vagy más frakciókkal, pl. alacsonyabb frakciókkal keverten lehet pl. motorben-25 zin gyanánt forgalomba hozni. A találmány szerinti eljárás értéke különösen akkor lesz nyilvánvaló, ha szem előtt tartjuk, hogy eddig általában, a termelendő benzinfrakció végső forr pont ját 30 teljesen önkényesen és a nyersolaj természetétől teljesen függetlenül szabták meg. A találmány szerint ellenben a termelendő benzin végső forrpontját céltudatosan szabjuk meg s ennek köszönhetjük az ezzel 35 járó előnyöket. Rend kedvéért megjegyzendő, hogy deisztilláláskor egy frakciónak egy bizonyos illékonysági foknál való bevégzése (levágása) közelítően, de nem teljesen <0 ugyanaz, mint a frakciónak egy bizonyos végforrpontnál való bevégzése. 1. Eljárás benzin gyártására, benzint tartalmazó olyan szénhidrogén-elegyek desztillálásával, melyeknek L. H. K.- 45 illékonyság-görbéjében törés van, mely eljárást az jellemzi, hogy olyan benzinfrakciót különítünk el, melynek illékonysága— +5%-on belül — a nevezett görbe töréspontjához tartozó illékony- 50 ságnak felel meg. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy olyan benzinfrakciót különítünk el, melynek illékonysága — +l%-on belül — a nevezett 55 görbe töréspontjához tartozó illékonyságnak felel meg. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy oly élesen frakciónálunk, hogy a ben zinfrakció- 60 nak és a szomszédos magasabb frakciónak — az A. S. T. M.-módszerrel megállapított — forrpontszakaszai egymást ne lapolják át. 4. A 3. alatti eljárás kiviteli módja, me- 65 lyet az jellemez, hogy oly élesen frakcionálunk, hogy a két szomszédos forrpontszakasz között legalább is l°-nyi hézag legyen. 5. Az 1—4 alatti eljárás szerint létesített 70 benzin, melyet az jellemez, hogy ha az analitikai desiztillálás alkalmával növekvő végforrpontoknál különítünk el összdesztillátum-próbákat, ezen próbák gyakorlatilag fokozatosan csökkenő, 75 kopogásgátló sajátságúak. 6. Az 1—4 alaitti eljárás szerint létesített benzin, melyet az jellemez, hogy ha az analitikai desztillálás alkalmával növekvő végforrpontoknál különítünk el 80 összdesztillátum-próbákat, s e próbák kopogásgátló értékeit diagramm-görbébe visszük, a görbe éles töréstől mentes. 1 rajzlap melléklettel.