113402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin gyártására desztillálással

Megjelent 1935. évi november hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113402. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás benzin gyártására desztillálással. Naamlooze Veimootschap De Bataafsche Petroleum Maatschappij cég, Haagr-baii. A bejelentés napja 1934. évi október hó 26-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi november hó 8-ika. A találmány benzinnek desztillálással végzett előállítására vonatkozik, különösen olyan, beii ziMarta 1 mú szénhidrogénelegyekből, mint aminő a nyers kőolaj 5 vagy a nyers kőolajpárlatok. A találmány célja a desztillálásnak olyan módon való vezetése, hogy a termelt benzin a lehető legnagyobb kopogásgátló-sajátságú, vagyis legmagasabb 10 hasznos komprimáihatáságú legyen. A következőkben rövidség kedvéért a legmagasabb hasznos komprimáihatóságot H. K. betűcsoporttal jelezzük. Ismeretes volt már, hogy a nyers 15 petróleumhoz vagy nyers kőolajdesztillátrumokhoz hasonló szénhidrogénelegyekben lévő szénihidrogének illéikonyságával párhuzamosan növekszik a benzin L. H. K. értéke is. (Lásd „Report of the Em-20 pire Motor Fuels Comittee" 1923—24; Yol. 18. I. rész 55 és köv. 1.) Ennek folytán arra törekedtek, hogy olyan benzint desztilláljanak le, mely a lehető legnagyobb mennyiségben tartalmazza az illó 25 szénhidrogéneket. Az így termelhető benzin mennyiségót, ill. hozadékát korlátozza azonban először az a követelmény, hogy a termelt benzinnek stabilnak kell lennie, tehát nem 80 szabad teljesen vagy részben gázalakú alkatrészeket, pl. propánt és esetleg butánt tartalmaznia, másodszor pedig az a körülmény, hogy egy bizonyos benzinho?adékra számítani kell, már pedig ha a 85 nagy illékonyság tekintetében eleget teszünk egy bizonyos követelménynek, esetleg lehetetlen lesz az ilyen követelménynek megfelelő benzint az adott nyersanyagból elégséges mennyiségekben termelni. Fontos tehát, hogy gazdaságosan 40 bánjunk az illó szénhidrogénekkel és különösen, hogy benzinként használható, eléggé illó alkatrészek ne kerüljenek a desztilláláskor a frakcionálás elégtelen élessége folytán a szomszédos magasabb 45 frakcióiba. E mellett a nem eléggé éles fraíkcionálás folytán olyan elégtelenül illó alkatrészeik is jutnak a benzinfrakcióba, melyek tulajdonképen a szomszédos magasabb frakcióba tartoznának és me- 50 lyek a benzin kopogásgátló sajátságát rontják. A kopogásgátló sajátság mértékéül az L. H. K. értéket használjuk; az illókonyságon a leírás keretében valamely szénhidrogénelegynefk térfogatszáza- 55 lékokban kifejezett azt a részét értjük, mely 100°-ig desztillál át az A. S. T. M. módszerrel végzett desztilláláskor. Az illékonyságnak az L. H. K. értékkel való összehasonlításakor azt a meglepő tényt 60 állapítottuk meg, hogy különböző eredetű kőolajokból termelt benzineknél az L. H. K., mely az illékonysággal fokozatosan csökken, az illékonyság egy bizonyos fokánál vagy egy bizonyos forrpontnál lé- 65 nyegesen erősebb csökkenést mutat, mint előzetesen-. (Az A. S. T. M. módszert 1. „Proeeedings of the 28th Annual Meeting of the Am. Soc. for Testing Materials" 1923. 70 665. 1.) Ezt a tüneményt ábrázolja a mellékelt rajz grafikonja, melynek görbéi aszfaltbázisú A, kevertbázisú I és paraffinba-