113400. lajstromszámú szabadalom • Gördülő-testes szorító kilincsmű

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113400. SZÁM. — V/e/l. OSZTÁLY. Gördülő-testes szorító kilincsmű.. Zahuradfaforik Friedrichshafen Aktiengesellschaft cég Friedrichshafen a. B. (Németország-). A bejelentés napja 1933. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 12-ike. A találmány gördülő-testes szorító ki­linosmű, különösen gép,erejű jármüvek­hez, a kilincsmű köpenyének felület éri elrendezett ékaJakú lépcsős felületekkel, 5 melyek egyik fele az egyik, másik fele pedig a másik forgásirányban lejt és melynek mindkét forgásirányához kiilön­küllön, rugó hatása, alatt álló szorító­gördülőtestei vannak. 10 Az efajta ism'ert szorító kilincsművek­nek az a hátránya, hogy ha az egyik vagy ,a másik forgásirányban szorító­hatás lép fleil, a szorítógöirdülőtestek annyira beékelődnek, hogy azokat esu-15 pán nagy erőfeszítéssel lehet beszorult helyzetükből kiszabadítani. A találmány az ilyen szorító kiilines­niűveket jelentékeny miértékben tökélete­síti és az említett háráínyt kiküszöböli. 20 Ezt úgy érjük el, hogy a szorító-gördülő­testeket, pil. görgőket, rendszerint rugóik nyomják a működő helyzetbe és tartják: ott fogva és hogy ezenfelül a szorító -görgőkhöz a kilincsműben önmagában 25 Üazia scgediszieirv (pl. laza, kalitka) tarto­zik. mely kétikétt szomszédos, de ellen­kező irányú szorító hatáshoz tartozó szo­rító-gördülőtest,nlek legnagyobb kölcsö­nös távolságát hlaitárolja. 30 A találmánnyal nemcsak a szorító­görgőknek a szorítóhelyzetben való be-< ékelődését kerüljük el teljes biztonsággal, hanem a találmány feleslegessé teszi azt is, hogy a szorítógörgök beékelődésének 35 elkerülésére' ós nagyobb erők létesítésére a szorító kilincsmű egyes részeit túl­méretezizük. A kilincsmű összes részeinek mértetei viszonylag kicsinyek lehetnek és így sem a kilincsmű szerkesztése, sem annak beépítése nem okoz kellemetlensé- 40 geket és nehézségeket. A mellékelt rajz a találmány példa­kénti foganatosítási alakját szemlél­teti. Az 1. ábra a gördülő testes szorító kilincs- 45 műnek a 2. ábra I—I vonala mlentén vett keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vetít holsszmetszet. A 3. és 4. ábrák az 1. ábrához hasonló ke- 50 resiztmetszetek. A keresztmetszetek a. göirdülőtestes szo­rító kilincsmű részeit különböző viszony­lagos helyzetben mutatják. A kilincsmű egyik, pl. belső (i) részé- 55 niek (r) és (v) ékfelületei vannak, melye­ken a hozzátartozó (r') és (v') szorító­gördülőtestek fekszenek fel. A kilincsmű belső (i) részének csavar vonalalakú (n) hornyában az (m) vezérlő szerv hoslsz- 60 irányban eltolható. Az (m) vezérlő szerv gyűrűs hornyába az (s) működtető tag nyúlik, mely pl. állító sín vililája vagy pedig az állító emelő vége lehet. Az (m) vezérlő szervnek (nr) nyúlványai a szo- 65 rító'-gördülőtesitek pályájába nyúiinak. A szierkezethiaz, tartozik még a laza (k) ka­. litka, mely ismert kiképzésű lehet. Két­két (r') ós (v') szorító-gördülötesit között ia (f) terpesztő rugók vannak. A kilincs 70 mű belső és külső része a célszerűen egymásban ágyazott hajtóműrésiz,ékkel kapcsolatos, így a kilincsmű belső (i) ré­sze, pl. a (t) tengellyel és a kilincsmű külső (a) része a (g) tengellyel. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom