113396. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés

denzátor van párhuzamosan kapcsolva. A (6) anóda a párhuzamosan kapcsolt (16) tekercset és (17) kondenzátort tartal­mazó áramkör útján állandó, pl. 250 volt 5 feszültséget szolgáltató áramforráshoz kapcsolható; a (17) kondenzátor szabá­lyozható oly célból, hogy az anódaáram­kört a kívánt középfrekvenciára han­golja, ami pl. 175 kilociklus lehet. Az osz-10 cillátor (2) anódarácsa a (15) kondenzá­torral söntölt (14) ellenállás, valamint a (11) tekercshez induktive csatolt (13) ú. n. „tickler'"-tekercs útján a 250 volt fe­szültségű áramforráshoz van kapcsolva. 15 A (13) ós (11) tekercsek közötti csatolás az (1) rácsáramkör szükséges visszacsa­tolását létesíti úgy, hogy a cső rezgése­ket kelt, A (3) és (5) árnyékolórács egy­mással vezetőileg van összekötve, mégpe-20 dig akár a csövön belül, akár azon kívül, és azokat tetszésszerinti (nem ábrázolt) feszültségforrás a (23) vezeték útján ál­landóan 50—100 volt pozitív feszültségen tartja. 25 Ily típusú csöveket az RCA Radiotron Company „RCA 2A7" jelzés alatt a kö­zelmúltban hozott forgalomba. Azt talál­tuk, hogy az 1. ábra szerinti visszacsatoló áriamkör alkalmazása esetén, amint az 30 önműködő haiigerőszabályozó-áramkör a (4) jelvezórlőrácsot még negatívabb elő­íeszültséggel látja el, a helyi rezgések erőssége növekedik. Azt is megállapítot­tuk, hogy a rezgési frekvencia változik. 35 Például a (12) kondenzátorral 1000 kilo­ciklusra hangolt szokásos oszcillátorte­kercs alkalmazása esetén a frekvencia másodperceriként 500 ciklussal csökken, ha a (4) rács előfeszültsége —3 voltról 40 áramelnyomási (kb. —30— —35 volt) ér­tékre csökkent. A 2. ábra szerinti áramkörelrendezés az 1. ábrával lényegileg megegyezik; a különbség csak az, hogy ez esetben a (13) 45 tekercs a (6) anóda áramkörébe is be van iktatva, úgy hogy azon a (2) oszcillátor­anódarács árama mellett a cső anóda­áraina is keresztülfolyik. Ennél az elren­dezésnél azt találtuk, hogy a rezgések 50 erőssége csökken az esetben, ha a (4) ve­zérlőrácsnak negatívabb előfesziiltséget adunk. Például, ha a kezdeti oszcillátor­rezgés 1000 kilociklus volt, a frekvencia 700 ciklussal növekedik, ha a (4) rács elő-55 feszültsége —3 voltról kb. —30 voltra változik. Hogy a rezgéseknek gyakorlatilag egyenletes erősségét és frekvenciáját biz­tosítsuk az esetben, ha a (4) vezérlőrácsra változó előfeszültséget alkalmazunk, az 60 anódavisszacsatolásnak csak egy részét vesszük és azt a (2) oszcillátor-anódarács­nak visszacsatolásával kombináljuk. Ezt úgy érhetjük el, amint a 3. ábra mu­tatja, hogy a (13) visszacsatolótekercset 65 megcsapoljuk, mégpedig oly helyen, hogy a feintemlített ellentétes hatások egymást kiegyenlítsék. „RCA 2A7" jelzésű cső használata esetén azt találtuk, hogy az alsó (13") szakasz meneteinek száma az 70 egész (13) tekercs menetszámának célsze­rűen Va-a. Hasonló eredményt érhetünk el, ha két külön „tickler"-tekercset használunk amelyek mindegyike a (11) tekercshez in- 75 duktiv'e van csatolva, amint a 4. ábra mutatja. Ha az aiiódaáramkörben lévő (28) „tiiekier"-tekercs meneteinek száma a (13) „tickler"-tekercs menetszámának J/.i-a, akkor azt találtuk, hogy a rezgések 80 erőssége és frekvenciája gyakorlatilag állandó marad az esetben, ha a (4) jel­vezérlőrács előfeszültségét meghatározott feszültségkörzeten belül változtatjuk. Ezeknél a kísérleteknél használt külön- 85 leges csőben az (1) vezérlőrács élesen áraméinvomó típusú, mikor is kisebb fe­szültségre van szükség, hogy a kívánt rezgóserősséget biztosítsuk; emellett a (4) rácsot úgy alakítjuk ki, hogy áraméi- 90 nyomás távolabbi rácsíeszültségi ponton következzék be, vagy az változtatható erősítésű (p.) esőhöz hasonló eredményt szolgáltasson. A 3. és 4. ábrán a (16, 17) középfrekven. 95 ciájú, hangolt áramkör a (24) szekundér­tekercshez van induktive csatolva, amely utóbbit a (25) kondenzátor középfrekven­ciára hangolja. A (24, 25) áramkör a (27) középfrekvenoa-erősítő belépő-áramköre 100 gyanánt szerepel, amennyiben az erősítő (26) rácsához van kapcsolva. Hírszóróvé­tel esetén a (16, 17) és (24, 25) áramkörök célszerűen 175 kilociklusra, vagy más kí­vánatos középfrekvenciára vannak han- 105 golva. E frekvencia biztosítása céljából a (12) kondenzátor eredetileg úgy van sza­bályozva, hogy az oszcillátorrezgések frekvenciája a belépő-jelfrekvenciánál annyival nagyobb, vagy kisebb legyen, no mint a kívánt középfrekvencia értéke. Ha tehát a találmányt szuperheterodin-vevő­készülóknél alkalmazzuk, akkor megaka­dályozhatjuk, hogy a vevőkészülék el­hangolódjék az oszcillátor-frekvenciának 115 eltolódása folytán, amit a (4) jel-vezérlő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom