113380. lajstromszámú szabadalom • Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa
szeri kis lyukak vagy pórusok elektrostatikusan nem érvényesülnek. A (találmány szerinti elektronsugárforrásnak egyik kiviteli alakját- mutatja a 5 32. és 13. ábra. Ez lényegében vezető és szigetelő korongokból áli, egymásra rétegezve és szilárdan egyesítve, (36) és (3Y) jelöli a vezető anyagból való két katódlemezt, amelyek előnyösen nagy elektron-10 emisszióra alkalmas anyagokkal vannak bevonva. A külső felületeken nagyszámú (38) mélyedés van szabályos minta szerint elosztva, amelyek homorulata az elektronok összpontosítására alkalmas. Mindkét 15 katódlemezt közvetve fűti a (39) fűtőtest, amely a (40) és (41) tűzálló szigetelő anyagból készült korongok mélyedéseiben van elhelyezve. A katódok előtt következnek sorban a (42) szi-20 getelő korong, a (43) anód és a szigetelő anyagból készült (44) plazmaszűrő. Mind a három korong, (4?, 43) és (44) egybevágó ós egymást, fedő nyílásokkal van ellátva, amelyek együtt (45) csatornákat képez-25 nek. Ezeknek a keresztmetszete egész hossz ókon azonos lehet, például körhenger alakú., célszerű lehet azonban, különösen a plazmaszűrőben a keresztmetszetet kifelé megszűkíteni, mint ez a (46) nyííá-30 son látható. így esőkéntjük a plazma be„hatolási felületeit, míg a primer elektronok kilépését nem nehezítjük meg különösebben. Ilyen szűkülő lyukak alkalmazásánál a plazmaszűrő vastagságát is cs ökkent -35 hetjük. A szűkítés azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes sugarak, amelyek a csatornákból kilépnek, mindjárt a torkolatoknál összekeverednek, és megjavul a diffúzió. — Az egész elektronsugárforrást a (47) 40 csőwzegees tartja, össze. A katódleaiezekei a (48) szigetelő cső választja el a szegecstől. Az előbbitől kissé eltérő második kiviteli alakot szemléltet a 14. ábra. Itt a 45 plazmaszűrő maga is fémből van és azt az (50) szigetelő tárcsa szigeteli az anódtól. Ennél az elrendezésnél nem kell szigetelnünk a plazmaszűrőt, hanem, mint a 10. ábrában, egy ellenálláson át köthetjük 50 össze az anóddal. A. leírt elrendezés különös előnye: a fűtőteljesítménynek igen gazdaságos kihasználása. Különösen a 12. ábrában bemutatott elrendezésnél a vastag szigetelő 55 lemezek kitűnően védik az anódot hőveszteségek ellen. Ezt elérhetjük a 14. ábrában szemléltetett elrendezésnél is, ha nem fémből, hanem szigetelő anyagból készítjük a'plazmaszűrőt és bevonjuk egy fémréteggel. Az elektronsugárforrás külső íe- 6( lületét előnyös megfehéríteni, sugárzási veszteségek elkerülése céljából. A palástfelületen is csökkenthetjük a veszteségeket, ha az egéeszet szigetelő csővel vesszük körül. 6; A nagy emissziós képességű elektronforrásokat nem szükséges üzem közben folyton fűteni. A beégés után az anód hővisszasugárzása és visszavezetése, különösen azonban a pozitív ionok bombázása 71 elegendő lehet az emisszió fönntartására. A leírt kiviteli módozatoknál nem csak a primérsugarak lépnek ki nagyszámú külön .sugár-nyalábban, hanem a gyorsító terek is el vannak egymástól 7! különítve. Az ilyen elrendezések nagy üzembiztonságot nyújtanak, mert ezeknél még jelentékeny túlterhelés vagy az üzemi gáznyomás túllépése eseten sem áll elő ív. A 12., 13. és 14. ábrákban bemutatott 8< elektronsugárforrások egyenáramra és váltóáramra egyaránt használhatók, csak a kapcsolásukat kell megváltoztatnunk. A 15. ábra mutatja az egyenáramú kapcsolást. A két katódfelület, (51) és (52) 8! közvetlenül össze van kötve a hálózat negatív pólusával, a két anód, (53) és (54) pedig a pozitív pólussal. Az (55) és (56) plazmaszűrők izolálva vannak. A váltóáramú kapcsolást a 16. ábra mu- 9< tatja- Itt az elektronsugárforrás két fele fölváltva bocsát ki elektronsugarat jobbra és balra. Az erős diffúzió folytán nem áll elő zavaró pislogás benyomása. Az egyik katódfelület (57) az egyik pólussal, a má- 9, sik, (58) a másik pólussal van összekötve. Az (59) és (60) anódok mindig az ellenkező pólushoz vannak kapcsolva, míg a plazmaszűrők — (61) és (62) — szigeteltek, vagy pedig nagy ellenállásokkal vannak a 11 megfelelő anódokkal összekötve. A fűtés célszerűen közvetlenül a hálózati feszültségről történik, tehát a (63) fűtőtekercs közvetlenül a hálózat pólusai között fekszik, a főáramkörrel párhuzamosan. l Miután az elektronáram lassú plazmaelektronok révén zárul, az anódokat a világítótérrel határos, elegendő nagyságú vezető felületekkel kell összekötnünk. Egyenáramnál ezek nagysága fölfelé nin- 1 csen korlátozva, váltóáramnál azonban a felületek fölváltva, pozitív és negatív potenciálon feküsznek. Ebben az esetben célszerű ezeket csak oly nagyra méretezni, hogy az anódok valamivel negati- l vabbak, vagy csak kevéssel pozitivabbak