113380. lajstromszámú szabadalom • Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa

gosan működő izzókaitódokat, például oxydkatódokat is használhatunk. A találmány szerinti elektronsugárfor­rásban a gyorsító teret a katód és egy 5 második elektróda határozza meg, ame­lyek között előnyösen a teljes üzemi fe­szültség fekszik. Ezt a második elektró­dát egyszerűség kedvéért anódnak nevez­zük, bár működési módja lényegesen el-10 tér a gázkisüléses csövek anódjának sze­repétől. Az anód nyílásokkal van ellátva, amelyeken az elektronáram lehetőleg veszteség nélkül hatol át. A találmány szerint a gyorsító teret legalább is a 15 primérelektronok fő mozgási irányában úgy méretezzük, hogy kicsiny legyen a primérelektronok szabad úthosszához ké­pest. Továbbá előnyösen úgy alakítjuk az elektromos teret, valamint célszerűen 20 szükség szerint a katód elektronemissziós képességét olyan felületi részekre korlá­tozzuk, hogy az ütközések révén el nem térített elektronok mennél nagyobb része szabadon lépjen át az anód nyílásain, 25 anélkül, hogy az anódot érintené. Miután a találmány szerint az ütközéseket a "yorsító térre eső rövid útdarabon kis számra korlátoztuk, ezzel teljesítettük azt a feltételt, hogy az anód a primérelektro-30 noknak csak kis részét nyelje el. A 2—6. ábrákon néhány példán mutatjuk be a megfelelő szerkezeti megoldásokat. A 2. és 3. ábrákon, amelyek az elek­trönísugárforrás egyik kiviteli példájá-35 nak homloknézetét és keresztmetszetét ábrázolják, (7) a sík katódfelülete. Ezzel szemben áll a keskeny (8) gyorsítótér közbeiktatásával a (9) anód. Ez hullámosí­tott fémszalagokból áll, amelyek a (10) 40 csatornákat alkotják. Az anód és a katód közötti távolság kicsiny a szabad úthossz­hoz képest. Ennek a hossznak, továbbá a nyílások szélességének éis hosszánlak mé­retezéséhez alant szolgálhatunk adatokat. 45 A (7) katódnaik előnyösen csak egyes, (11) felüleitrészeken adunk emissziós ké­pességet, úgy hogy a,z anódot az elek­tronpályáknak csak k'is réiíze éri. A 4. és 5. ábrákon egy második kivi-50 teli példát mutatunk be, amelynél a he­lyes működést még a katód alkalmas alaki kiképzésével is elősegítjük. Itt (12) a katód, amelyet a (13) szigetelő csövön át a (14) fűtőszál közvetve' hevít. A (12) 55 klatódba csavarmenetet vágunk, amely nok konkáv meneteiben, (15) foglal he­lyet az aktív anyag. A (16) elektron­pályáknak legnagyobb része érintés nél­küli lép át a (17) anód közein. Az anódot egy csavarolsan élére tekert fóniszalagból 60 állítjuk ©lő. Az új fényforrásnál a világító tér lé nyegében mentes elektromos mezőktől, tehát gázkisülésekltől is. Hogy azonban a találmány alapvető elvének előnyeit ér- 65 vényre juttassuk, lehetőleg mindenütt el kell kerülnünk a gázkisülésekeit. Magá­ban a gyorsító térben a fölsorolt eszkö­zökkel annyira korlátoztuk az ionizációt, hogy az önmagában nem okozhatna gáz- 70 kisülésieket. Miután azonban a világító tér nagykoncentrációju plazmát tartal­maz, még lehetséges volna, hogy az ionok és elektronok ebből a térből a gyorsító térbe hatoljanak, a katód előtti 75 elektromos tér intenzitását a feszültség­esést tartalmazó réteg összeszorításával túlfokoznák és végül ívképződést és a feszülltlség összeomlását idézzék elő. A találmány szerint ezt megakadá- 80 lyozzuk és egyúttal az, elektronáram intenzitását is függetlenítjük a katód emissziós képességétől, oly módon, hogy a plazmából, amely a világító térből a gyorsító térbe benyomulni igyekszik, ki- 85 szűrjük az elektronokat, úgy hogy jelen­tékeny számban csak pozitív ionok ér­hessék el a gyorsító tér külső szélét. Ezit úgy valósíthatjuk meg, hogy behatolásuk közbein részben lekötjük (neutraiizáljuk) 90 Í:Z elektronokat, nagy részüket azonban visszavetjük a világító térbe, egy oly elektromos mező beiktatásával, amely vagy közvetlenül a gyorsító térhez csat­lakozik, vagy attól egy közzel van elvá 95 laisztva és amely a primerelektronok fő mozgási irányában hat. Ha aa ebben a szűrőmezőbien fönnálló feszültségesés az elektronhőmérsékletnek legalább is két­háromszorosa, (1 Y. -- 7733°), akkor azt a 100 plazimiaelektronok csak elenyésző szám­ban tudják legyőzni. Ha, például a szűrőmező ellenfeszült­sége az elektronhőmérséklet háromszoro­sának felel meg, akkor a Miaxwell-féle 105 törvény szerint 90 plazmaelektron közli,í csak egy tud rajta kerelszitülhatolni, négyszeres feszültség ellen pedig csak 400 közül egy. Legyen például az elek­tronhőmérséklet 2 voltnak megfelelő, ak- no kor 8 voltnyi feszültségesés elegendő ahhoz, hogy az elektronoknak csupán %'%-a jusson a gyorsító térbe. Ayit a szerveit, amellyel a szűrőt eret előiállítjuk, pilazmaszűirőnek nevezzük el. 115 így nevezünk egy vagy több oly idomot a gyorsító tér és a világító tér között, amelyek alaki kiképzésük és felületi tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom