113363. lajstromszámú szabadalom • Meggyújthatatlan gyújtóhuzalszigetelés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 113363. SZÁM. — XlX/g. OSZTÁLY. Meggyujthatatlan gyujtóhuzal-szigetelés. Dynamit-Actien-Gesellschaft vormals Alfréd Nolbel & Co. cég" Troisdorf (Bez. Köln). A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 3-ika A bányászatban a villamos aknagyujtókhoz eddigelé használt huzaloknak különböző hátrányaik vannak, amelyek nagy üzemi bizonytalanságot okoznak. 5 Kitűnt ugyanis, hogy az éghető huzalszigetelést adott körülmények között a bányalég meggyújthatja. Ezt a veszélyt okozó körülményt úgy akarták kiküszöbölni. hogy a szigetelést meggyujthatat-10 lanná tették és etekintetben messzemenő eredményt is értek el. Villamos szempontból azonban a szigetelés a meggyujthatatlanná tétel folytán lényegesen roszszabbodott. A szükséges mechanikai el-15 lenállóképesség miatt a különben szokásos éghető anyagot, amellyel a huzalokat körültekercseltók, mint pl. papírt és gyapotot megtartották és csak impregnálással tették meggyujthatatlanná. Ezek az 20 impregnáló-zerek azonban legnagyobbrészt sókból állnak és a bányanedvesség hatása alatt elektroliteket képeznek, iigy hogy a szigetelés már rövid idő múlva rosszabb lesz ós az így előálló mellékzár-25 latok miatt a gyújtók nem kapnak a biztos gyújtáshoz elegendő áramot- Az elektroliteknek ezt a hátrányos hatását úgy akarták ártalmatlanná tenni, hogy a csu pasz huzalra a feltekercselt szigetelés alá 80 zománcozással vagy lakkozással védőréteget vittek fel. Ha azonban e védőrétegben akármilyen kis hibás helyek mutatkoztak, akkor a kívánt hatás elérése, az e célra felhasznált nagy költségek ellenére, kér-35 dósessé vált. Éghetetlen szálas anyagoknak, mint pl. azbesztnek vagy üveggyapotnak az ilyen huzal-körültekercseléshez való felhasználása azoknak ki nem elégítő mechanikai szilárdsága és a nagy költségek miatt 40 hiusult meg. Az egyetlen sikerrel kecsegtető út a huzaloknak homogén meggyujthatatlan szigetelőréteggel való bevonása. Azonban szükséges, hogy ez a réteg nedvesség be- 45 hatásával szemben vegyileg közömbös legyen, azonkívül a huzalon szilárdan tapadjon és általában a gyújtók kezelésénél fellépő igénybevételekkel szemben ellenállóképes legyen. A dielektromos tulaj- 50 donságokat illetőleg nem kell olyan követelményeket támasztani, mint a telefon- és nagyfeszültségű kábelekkel szemben. Kitűnt már most, hogy a fenti célra bizonyos, polivinilklorid alapanyagú masz- 55 szák kiválóan alkalmasak; ide tartoznak egyrészt olyan masszák, amelyek a vinilkloridnak és más vinilterm ékeknek, mint pl. akrilsavesztereknek, vinilaeetátnak stb. együttes polimerizálása folytán elég nagy- 00 fokú szilárdsággal, szívóssággal és rugalmassággal rendelkeznek, vagy az ilyen keverékpolimerizátok és megfelelő lágyítószerek (mint pl. trikrezilfoszfát, tributilfoszfát, dibutilftálát) keverékei, amely 65 utóbbiak a hajlékonyság további fokozására valók, vagy egyedül a polivinilkloridnak az ilyen lágyítószerekkel való keverékei; végül utóklórozott polivinilkloridot, amely a nem utóklórozottal szemben 70 kedvezőbb szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, vagy vinilklorid ós más vinilvegyületek utóklórozott keverék-polimerizátjait mint alapanyagot tartalmazó megfelelő keverékek. 75 Az előzőkben megnevezett masszák a huzalokra a szokásos tömlősajtók útján kevítés közben varratmentes rétegben vihetők