113346. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
hogy evakuált állapotban a külső légköri nyomásnak ellenálljon. Néha nagy csövek burkolata a gyártást kibirja, de használat közben előzetes tünetek nélkül összerop•5 pan. Az ilyen összeroppanás nagy baj, mert egyrészt a csövek drágák, másrészt az összeroppanás igen veszélyes a közelben tartózkodókra; az üveg ós az elektródák ugyanis nagy erővel repülhetnek szét. 10 A találmány célja már most az összeroppanás veszélyének nagymérvű csökkentése a burkolat megfelelő alakítása útján. A legnagyobb feszültség az üveg végrészében van. Ez annál veszélyesebb, mert 15 a húzás és a nyomás könnyen jelentkezhetik egymáshoz közel. A főfesziiltség természetesen nyomófeszültség ugyan, de az ernyőre ós az ezt közvetlenül körülvevő részekre ható nyomófeszültség egy része a. 20 sarokban fellépő húzófeszültségtől ered, ahol ugyanis a gömbsüvegrész a kúpos részhez csatlakozik. Ezt a húzást a légköri nyomás nem tudja teljesen kiegyensúlyozni. miért is az üveg bizonyos része itt 25 húzva van, míg a többi rész nyomott. Azt találtuk, hogy az összeroppanás veszélyét messzemenően csökkenthetjük a burkolat oly alakításával, melynél egyik részre sem hat eredő húzóerő, sőt az alakítás oly 30 mértéke is elegendő már, melynél az eredő húzóerő csupán erősen csökkentett. Ezt úgy érhetjük el. hogy a sarkokat, melyeken a veszélyes feszültség fellépne, lekerekítjük és ugyanott a görbületi sugarak 35 nagyságát a jelenleg szokásos értékek fölé növeljük. A találmány szerint a legalább 15 cm átmérőjű ernyőt tartalmazó katódsugárcső végrészének görbületi sugarát mindenütt 40 oly nagyra vesszük, hogy erre a részre sehol se hasson veszélyes húzófeszültség, amikor a teljesen kiszivattyúzott csövet a, külső légköri nyomásnak tesszük ki. Veszélyes feszültségen itt akkora feszültséget 45 értünk, melyet a szakmabeliek veszélyesnek szoktak tekinteni, amikor a csövet a szokott módon poláros fényben vizsgálják. Az üveg törési szilárdságának kétharmadát meghaladó feszültség mindig vészé-59 Íves. Görbületi sugáron természetesen azt a legkisebb görbületi sugarat értjük, mely a burkolatnak a figyelembe vett ponton áthaladó valamely síkmetszetében fekszik. Ez a metszet általában a végrész szim-55 metriatengelyét tartalmazza. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti viszonyokat általában elérhetjük és az összeroppanás veszélyét elfogadható határok közé szoríthatjuk, ha a végrész görbületi sugarának viszonya az ernyő görbületi sugarához sehol sem kisebb '/;,s iiél. A húzóerő teljes kiküszöbölésére ritkán kell ezt az arányt Vs-nél sokkal nagyobbra venni. Ennek az aránynak a jelenlegi értékek fölé növelése akár az ernyő görbületi sugarának csökkentésével, akár pedig az ernyőt övező burkolatrész görbületi sugarának növelésével valósítható meg. Az első mód hátránya a kép eltorzulása, mert a kép akkor a legkevésbé1 torzított, ha az ernyő görbülete minimális. Ezenkívül, ha ezt a módot túlmesszire követjük, a. (c) alatti feltételt nem lehet többé kielégíteni és így a burkolat kiesnék a. találmány kereteiből. Másrészt a másik mód, ha azt egyedül alkalmazzuk, a csövet szükségképpen terjedelmesebbé teszi, minthogy annak legnagyobb átmérőjét megnagyobbítja. A szükséges megnövekedés azonban nem adódik túlnagynak. A találmánynak megfelelő oly katódsugárcsöveket tudunk készíteni, melyeknél a legnagyobb átmérő aránya az ernyő a,ma részének átmérőjéhez képest, melyen a képet káros eltorzulás nélkül reprodukáljuk, nem nagyobb 4/:j-nál. Eme arányszámon nem előnyös túl -m enni. Fentebb feltételeztük, hogy az ernyő görbülete mindenütt egyforma, Ez azonban nem mindig van így. Utóbbi esetben a görbületi sugarat a találmány céljaira <p fő görbületi sugárnak vehetjük és a 2 © d = d2 + r2 egyenletből számíthatjuk ki, melyben 2r az ernyő átmérője és d a legnagyobb távolság az ernyő egy pontja ós a kerületén áthaladó sík között, A 2. ábra a találmány szerinti burkolat egyik foganatosítási alakját tünteti fel. Az (1) ernyő görbületi sugara 28 cm, a (2) ponté 6 cm, az ernyő ama részének átmérője, melyet fluoreszkáló anyag borít, 23 cm, a cső legnagyobb átmérője pedig 30 cm. A 3. ábra más megoldást mutat. Ennél az (1) ernyő görbületi sugara 32 cm, a (2) ponté 4.8 cm, az ernyő ama részének átmérője, melyet fluoreszkáló anyag borit, 23.5 cm, a cső legnagyobb átmérője pedig 29.5 cm. Hangsúlyoznunk kell, hogy a feladat, melynek megoldására a találmány irányul, csak nagy csövekkel kapcsolatban jelentkezik, amilyeneket a távolbalátás legújabb fejlődése tett szükségessé. A találmány
