113338. lajstromszámú szabadalom • Önműködő füstgázelemző készülék

A (!») és (E) edényt összekötő (5) esőnek (11) nyúlványa bemerül a (k) edényben levő elnyelető folyadékba. Ebbe a vékony nyomócsőbe a szívólöket alatt benyomul 5 az elnyelető folyadék, szintén a (D) szívó­ma gasságn ak megf elelően. Az (1) szivornya átal kiürített edénybe továbbfolyik a víz és az edény ismét megtelik, de közben a (B) eclénj-ben levő, 10 előzőleg beszívott gáz először ,a (8) csövön ÓH az (F) nyomószelep gyanánt működő folyadékzáras edényen át a sza­badba jut. A (11) csövön át még nem tud kijutni a gáz az elnyelető folyadékba, 15 mert az (F) edényben mindig kisebb folydékoszlopmagasság zárja el a (S) csövet, mint a gázelnyelető (k) edényben a (11) csövet. A találmány szerinti készü­léknek ez a tulajdonsága lényeges tökéle-20 tesítést jelent az ismert készülékkel szem­ben, mert azt a gáztöbbletet, amely (n1 1 ) és a (8) cső alsó vége között foglaltatik, nem kell átvezetni a költséges elnyelető folyadékba és ezáltal ez jelentékenyein 25 több gáz-elemzésre használható fel. Mi­helyt a (B) mérőedényben a (8) cső nyílását elérte az emelkedő folyadék, ezen a csövön át a (B) edényből több gáz már nem juthat ki, a. (8) cső ekkor mindkét S0 végén el van zárva a külső tértől. Jel­lemző a szerkezetre, hogy a (8) és (9) cső­ben, tehát a (G) edényben csakis az a túlnyomás állhat elő, amely megfelel az (F) edénybe merülő, (() csövet elzáró (f) 35 folyadékoszlop magasságának. Világos ugyanekkor, hogy a (H) edény­ben emelkedő folyadékfelszín elzárja a (10) cső végét, Amikor a (B) mérőedénv­ben a (S) cső alsó végét eléri az emelkedő 40 folyadéki'elszín, egy bemért gázmennyiség kezd a (11) csövön át a (k) edényben levő elnyelető folyadékba nyomulni és a fennmaradó el nem nyelt gáz a (k) edény­ből kivezető (12) csövön át jut a (13) 45 mérőharang belsejébe. Ez az átnyomott gáztér fogatnak megfelelően emelkedik. A (13) harang lökete a (14) áttételes kerék­rendszer közvetítésével az (Jn ) irószer­kezctre adódik át minden nyomólöket 50 alatt. A fent már előírt szívólöketnél a (H) edényben, leszáll a folyadékfelszín és ott kinyílik a (1.0) cső vége és ezáltal a (k) edényben az elnyelető folyadék fölött 55 és a (13) mérőharaingban levő túlnyomás a, (H) edénynek szabacíba vezető (15) csövén át kiegyenlítődik, a mérőharang tollát visszaesik kezdeti helyére. Az (F, G) és (H) edények abból a szem­pontból is jellemzői a találmánynak, hogy 60 a (13) harang alatti nyomás korlátozva van és egyensúlyt tart az (f) nyomómagasság­gal. Evvel biztosítva van, hogy a készülék nem vezetheti tévútra a kezelő személyze­tet, ha. a (14) áttételes kerékszerkezet súr- 65 lódása megnövekednék. A találmány sze­rinti készüléknél tehát, ha a harangban levő nyomás a pontosság rovására meg­növekednék, a gáz a. (10) csövön át a szabadba áramlik ós a célzatosan vagy 70 véletlenül előidézett hibát ki kell küszö­bölni. A fentiek jellemzik a szerkezet alkotó­részeit és működését és az alábbiak a szerkezet találmányi gondolataira vonat- 75 koznak. Aj (B) mérőedényben úgy ennél, valamint az eddig ismert más szerkezeteknél, a beszívott gáz hőfoka nem ugyanaz, mint a (13) regisztráló harang alá jutó gázé, 80 mert a csöveken átáramló és az elnyelető folyadékon átnyomott gáz a nyomásperió­dus alatt felveszi a környezet hőfokát, A beszívott, illetve bemért gáz csak vélet­lenül lehet evvel egyező hőfokú. Az ismert 85 gázelemző készülékeknél szerzett tapasz­talatok mutatják, hogy a hőfokkülönbség ott sem kiisziiböfhető ki teljesen, ahol a befolyó víz közvetve még egy szerkezeti rész beiktatásával, tehát, kevesebb hőfok- 90 különbséggel működteti a tulajdonképpeni szívó-nyomó folyadékoszlopot. A talál­mány szerinti szerkezetben a készüléket mozgató víz közvetlenül végzi a szivó- és nyomomunkát és ezáltal lényegesen egy- 95 szerűbbé válik. A hőfokkülönbség tehát megvan, de ezt azonnal hatálytalanítani lehet, hogy ha az (A) és (B) edények egy­máshoz viszonyított magassági helyzetét megváltoztatjuk. 10C A készülék belső nyomóellenállása (P) nem egyéb, mint az (n'-l1 ) folyadékoszlop és a készülék rendes működésénél állandó értéknek kell lennie, amely könnyen szemmeltartható a (B) edénynek (b.) szű- 10; kitett nyúlványán. A készüléket tehát a szerelésnél beállítjuk vigy, hogy az író­szerkezet pontosan 0%-ot jelez levegő­beszívásnál. olya-n állapotban, amikor a készülék belső hőfoka és működtető víz u között csak kevés hőfokkülönbség van, •— olyan, — amelynél kisebb a gyakorlati üzemben nem fordul elő. Ekkor az (A) és (B) edény egymáshoz viszonyított magassági helyzete olyan, 11 hogy a (P) nyomáselleál!ásnál a (b) nyúl­vány legfelső jelzéséig ér a víz, a beméri térfogat tehát a legnagyobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom