113331. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, legalább egy ernyővel részben körülvett izzódróttal

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113331. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villamos izzólámpa, legalább egy, ernyővel részben körülvett izzódróttal. Lampe Yvel Auto-Lampe & Cie. Ancieiis Etablisseraents Léo Lévy & Alfréd Monnier, Páris-ban, mint Alfréd Michel Monnier párisi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 20-ika. A találmány oly izzólámpa, melyet ott alkalmaznak, ahol a fény szétszórása kívánatos, pl. géperejű járműveken. E célra ajánlották már a bura egy részének ellá-5 tását sajátos alakítású hullámokkal. E hullámok úgy kaphatók, hogy parabolikus reflektor közvetítésével egyenes függőleges vonalakat vetítenek a burára. A reflektor parabolikus alakja követ-10 keztében eme eljárás hátránya az, hogy a burán így kapott hullámok a lámpaaljzattal szemközt fekvő lámpapólus szomszédságában szorosan egymásmelleit fekszenek, az aljzat szomszédságában pedig 15 egymástól távolabb vannak. A kisugárzott fény szétszórása ennek következtében a bura felülete mentén nem egyenletes. A találmány szerint a villamos izzólámpát olyan burával látjuk el, amelyen 20 belül legalább egy, ernyővel részben körülvett izzódrót van. A burának ezzel az izzódróttal megvilágított részét hullámokkal látjuk el. E hullámoknak a bura felületén mért egymástól való távolsága 25 nem mindenütt egyenlő, miért is az e burarészen keresztüleső fény egyenletes szétszórásának elérésére a, hullámok között azon a burarészen, ahol a hullámok egymástól távolabb vannak, második 30 hullámrendszert alkalmazunk. Ezzel azt érjük el, hogy ezen a burarészen felületegységenként lehetőleg egyenlő számú hullám van. A bizra ama része, melyet az ernyővel 35 részben körülvett izzódrót nem világít meg, dőlt négyszögalakú hullámok rendszerével látható el és hozzávetőleg hasonló rendszer a burának az aljzattal szemközti pólusán rendezhető el. Azt a részét pedig, amelyet iaz ernyővel 40 részben körülvett izzódrót megvilágít, a másik burarésztől símafelületű üvegből való keskeny szalagokkal különítjük el. A bura ama részét, melyet az ernyővel részben körülvett izzódrót megvilágít, 45 ugyancsak símafelületű üveg ilyenfajta szalagjával két részre oszthatjuk. E szalag célszerűen a lámpatengellyel lényegileg párhuzamos. A találmányt még részletesebben a rajz 50 kapcsán ismertetjük, mely a találmány foganatosítási példájának vázlatát mutatja. A rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerinti izzólámpabura felülnézetét, illetve 55 oldalnézetét mutatja. Az 1. és 2. ábra szerint az izzólámpabura ama részén, melyet az ernyővel részben körülvett, nem ábrázolt izzódrót megvilágít, két hullámrendszer van, még SQ pedig egy (sl)-gyel jelölt rendszer, mely a bura felületének egész felső felén terül el és egy második (s2) rendszer, melynek hullámai az (sl) rendszer hullámai közé vannak iktatva, azonban nem terjednek a 65 bura nyakának szemközti pólusáig. Mint már említettük, a találmány szerinti lámpának ama burarészén, melyet az ernyővel részben körülvett izzódrót nem világít meg, rombuszalakú (b) hullámok lehetnek. Azt a burarészt, melyet az ernyővel részben körülvett izzódrót megvilágít és amelyen a hullámok (sl) és (s2) rendszere