113309. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás égési turbinákhoz és az eljárást foganatosító turbina

fűtötték, a készüléket átváltjuk, amikor is tehát a (d, h) tolattyúk a velük vezérelt nyílásokat eltakarják és így a forró fáradt gázoknak a hőtároló készüléken 5 áthaladó útját elzárják. Mihelyt ezek a tolattyúk a záróihelyzetbe jutottak, a (k) és (m) tolattyúk a velük vezérelt nyílásokat nyitják és így a nyomólevegő számára, mely az (n) csőtoldaton áramlik be 10 és az (o) esőtoldaton áramlik ki, a hőtároló készüléken átvezető utat szabaddá teszik. így a nyomólevegő az (n) csőtoldatból a (k) tolattyún át előbb az alsó (g) födéltérbe, innen pedig az (e) köpeny-15 térbe jut, amelyből az sugárirányban, kívülről befelé, a bádoglapok közötti réseken át, mely bádoglapok a hőt felvették, az üreges (a) test belső terébe, ebből pedig az (m) tolaittyúval szabaddá tett 20 nyílásokon át az (o) kibocsátó csőtoldatba áramlik. A készüléknek forró gázokkal érintkezésbe jutó fémfalait túlságos felhevítésük elkerülése végett tűzálló anyagokból 25 pl. tűzálló kövekből készült béléssel borítjuk és szükség esetén még hűtésre is berendezzük. A hőtároló masszát alkotó vékony bádoglapokat, mint leírtuk, sugárirányban 30 (p) résekkel szakítjuk meg, hogy a gázok áramlásának irányában bekövetkező hővezetést lehetőleg meggátoljuk. Ilyen részekre való osztással elérhető, hogy a hőtároló bádoglapok belső részei a forró 35 fáradt gázok hőmérsékletét veszik fel, míg ugyanakkor a hőtároló bádoglapok szélső részei csak egészen csekély felmelegedést mutatnak. Az olyan turbináknál, melyeknél a 40 hajtólevegőt felhevítő égési anyagul gázokat használnak, a lángzókhoz vagy égőhelyekhez vezetendő hajtólevegő számára alkalmazott hőtároló készülékeken kívül, mint a bevezetésben jeleztük, oly 45 hőtárolók is alkalmazandók, amelyek az éghető gázokat elégetésük előtt előmelegítik. Minthogy az ehhez szükséges hőtárolókat, éppen úgy, mint a levegő felhevíté-50 sére szánt hőtárolókat, a forró fáradt gázok hevítik fel, amelyek nitrogénen és szénsavon kívül, az elégetésnél használt légfölösleg folytán, még oxigént is tartalmaznak, ennélfogva hátrányos kii ve t-55 kezmémyiekkel járna az, hogy a sűrített égési gázzal megtöltött hőtárolóban, a (k) és (m) tolattyúk zárásakor, a (d) és (h) tolattyúk a forró fáradt gázokat átbocsátó nyílásokat azonnal szabaddá tennék, mert a fáradt gázok az éghető gázo- go kat részben elégetnék, részben pedig az (i) kibocsátócsőtoldaton át elégetlenül tolnáik ki vagy, ami még aggályosabb volna, az éghető gázok, túlnyomásuk folytán, a forró fáradt gázokkal szembe 65 áramlanának. Ennek meggátlása végett külön (q) csőtoldatot alkalmazunk, amelyen át az éghető gázok a (k) és (m) tolattyúk zárása után és a (d), h) tolattyúk nyitó moz- 70 gása előtt, a gázsűrítő szívó terébe jutnak és így légköri nyomásig vagy még kisebb nyomásig terjeszkednek ki úgy, hogy a hőtárolóban már csak csekély gázsúly marad. Ennek további csökkentése úgy 75 érhető el, hogy a (q) csőttoldathoz csat la -kozó vezetékbe gázszivattyút iktatunk, mely sugárkészülékből is állhat, amelyet a már sűrített gáznak egy részével, mint hajtóanyaggal működtetünk, hogy így a 80 hőtároló terében vákuumot létesítünk, amivel a hőtárolóban lévő gázsúlyt még további mértékben csökkentjük. Ha a hőtárolóval sűrített égési levegő hevítendő fel, akkor, mint már említet- 85 tük, a (d) és (h) tolattyúk a felfűtés közben a nyitó helyzetben, a (k) és (m) tolatytyúk pedig ugyanakkor a záró helyzetben vannak. Ha a felfűtési idő eltelt, akkor előbb a 90 (d) tolattyú s mindjárt utána a (h) tolattyú zár. Ezután a (k) tolattyú s mindjárt utána az (m) tolattyú nyit, mire a hőtárolót a felmelegítendő levegő átjárja. Miután a hőtároló lehűlt, előbb az (m) 95 tolattyú s mindjárt utána a (k) tolattyú zár, majd a (h) tolattyú nyit, minek folytán a sűrített levegőnek a hőtárolóban esetleg még visszamaradt része az (i) csőtoldaton át kiáramolhat; nyomban eztután 100 a (d) tolattyú nyit. Ezután a felfűtés újból megindulhat. Ha a hőtárolóival égési gázt akarunk felhevíteni, akkor a tolattyúmozgások éppen úgy mennek végbe, csakhogy akkor, 105 amikor az égési gázról, mely a hőtárolót lehűtötte, a fáradt gázokra térünk át, amelyekkel a hőtároló ismét felhevítendő, a (k) és (m) tolattyúk zárása után, a (h, d) tolattyúk nyitómozigása előtt a hő- 110 tárolóban lévő égési gáz legnagyobb része, mint már leírtuk, a (ci) csőtoldaton át távozik. A gázok átbocsátását vezérlő tolattyúk