113299. lajstromszámú szabadalom • Tekeasztal

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113299. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Tekeasztal. Sörös Béla vendéglős és Frenyó Ákos gépészmérnök IJjpest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 17-ike. A találmány tokeasatalna vonatkozik, melynél a játékhoz használandó golyókat, — ha azok az asztallapban létesített lyukakon át egy az asztallap alatti szek-5 rénybe kerültek, — meghatározott idő eltelte után egy készülék önműködően elzárja, illetve hozzáférhetetlenné teszi és a golyók újból csak ajkkor használhatók, ha a készüléket megfelelő érme bedobása 10 után működtetjük és ezzel a golyókat felszabadítjuk. Maga a találmány lényege abban van, hogy a golyókat elreteszelő szerveket az asztallapban lévő lyukakhoz csatla-15 kozó csövek alsó végénél helyezzük el. Az elreteszelő szerviek előnyösen vezetékben mozgó keretnek vagy rácsnak lécei, illetve rácspálcái lehetnek, melyek, — ha a csövek szájnyílása, alatt foglalnak he-20 lyet, — megakadályozzák, hogy a lyukba került golyó az .asztallap alatti szekrénybe essék. E helyzet akkor következik be, ha a tekeasztalra szerelt automata a keretet vagy rácsot szabadon engedi, mi-25 kor is azt rugóhatás reteszelőállásba mozgatja. Annak megakadályozására, hogy a golyók az elreteszelt lyukakból kiemeltessenek, azt az egyszerű megoldást alkalmazzuk, hogy a csövek belvilágát 80 csak néhány, célszerűen 2—3 milliméterrel készítjük nagyobbra a golyók átmérőjénél, miáltal a csőbe esett golyók kézzel nem emelhetők ki. A mellékelt rajzon a találmánybeli 85 tekeasztal példaképem kiviteli alakját tüntettük fel és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, miig a 2. ábrán vízszintes metszetben. 40 Az (a) asztallapban a már ismert kiképzésű tekeasztaloknál szokásos elrendezés szerint létesített lyukakban (b) csövek vannak megerősítve. Utóbbiak alsó szájnyílása alatt előnyösen lécekből készült (c) rács a (d) vezetékben mozoghat. 45 Az egyik végükkel a tekeasztal (e) kávájához, másik végükkel pedig a (c) rács (cl) harántlécéhez erősített (f) rugók a rácsot a rajzon feltüntetett helyzetben iparkodnak tartani, melynél a rács (cl, 50 c2) és (c3) harántlécei a (b) csövek alsó szájnyílása alatt vannak és megakadályozzák a lyukakba került golyóknak a (g) szekrényfenékre való esését és a szokásos gyűjtőhelyre való gördülését. 55 Ha az ismert szerkezetű (h) automatába a megfelelő érmét bedobtuk és (i) gombját meghúztuk, akkor a (k) huzallal a (e) rácsot vezetékében, az (f) rugók hatása ellenében, annyira hátrahúzzuk, 60 hogy a

. (cl, c2, c3) harántlécek a (b) csövek alól eltávoznak és az ezekben lévő golyók leeshetnek. Az automata úgy működik, hogy meghatározott idő után az (i) gomb meghúzásával létesített elrete- 65 szeles megszűnik, mikor is az (f) rugók a rácsot a rajzon feltüntetett helyzetbe mozgatják vissza. A játékhoz használt (m) golyók átmérője célszerűen csak 2—3 mm-rel kisebb 70 a (b) csövek belvilágánál, minek az az előnye, hogy a golyók szabad kézzel nem emelhetők ki az elreteszelt lyukaikból. Szabadalmi igények: 1. Tekeasztal érmebedobásra működtet- 75 hető, a játékhoz használt, a lyukba esett golyókat meghatározott idő után elzáró szerkezettel, azzal jellemezve, hogy a golyókat elreteszelő szerv az