113258. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113258. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Magnetroncső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 21-ike. A találmány magnetroncső, vagyis oly elektroncső, melynek kisülési szakaszát a eső üzemében mágneses mező befolyásolja. A magnetroncsövek több kiviteli alakja 5 ismert, E csöveknek általában központos elhelyezésű izzókatódája van, melyet zárt vagy hasított anódahenger vesz körül. Más kiviteléknél a katóda körül szimmetriásan több, a katódához képest sugár-10 irányú bádogcsíkofcból való anóda van elrendezve. A szó szoros értelmiében vett magnet r on - elre n dezé seken kívül ismeretesek oly kisütőcsövek is, melyeknél az elektronok pályájával párhuzamos vagy 15 arra merőleges mágneses mezőnek csupán segédszerepe van, pl. rezgések keltésére való. Valamennyi esetben a legelső feltétel az, hogy az elektródák a mágneses mezővel szemben ne ernyőzzék a kisütőteret, 20 minthogy a mágneses mező egyébként nem fejtheti ki hatását. Ha pl. feltételezzük, hogy az anóda a katódát körülvevő henger, mely ferromágneses anyagból készült, úgy a mágneses mezőnek a rend-25 szer tengelyével (katódájával) párhuzamos erővonalai főként az anódán ált fognak haladni, míg a kisütőtérben magában csak néhány erővonal halad. Ennek elkerülése végett ily csövek elektródáit csak 80 nemferromágneses anyagból lehetett készíteni. Ez azonban sokszor a csőszerkezet tekintetében nem kívánatos korlátozást jelentett, minthogy gyakran előnyösebb, ha az elektródák anyagául éppen ferromágneses anyagokat, viasat, nikkelt, ko- 85 baltot vagy ezek ötvözetét használjuk. Emellett szólmak a csekélyebb előállítási költségek, a könnyebb megmunkálhatóság és hőtechnikai szempontok is. A találmány módot nyújt arra, hogy ferromágneses 40 szerkezeti anyagok felhasználása dacára az elektródák ernyőző hatását megakadályozzuk. A találmány értelmében ugyanis a ferromágneses anyagokból való elektródá- 45 kat a Curie-pont feletti hőmérsékleten tartjuk üzemben. Ismeretes, hogy minden ferromágneses test anyagára jellemző hőmérsékleten ferromágneses tulajdonságait elveszti és paramágnesessé válik. Ezt a 50 kritikus hőfokot „Curie-pontnak" nevezzük és nagysága vasra kb. 753° C, nikkelre 376° C és kobaltra 1000° C. Ezt a jelenséget úgy magyarázzuk, hogy a Curie-pontnak megfelelő hőmérséklet túlhaladásakor 55 az anyag hőenergiája a belső mező mágneses energiájánál nagyobb. A találmány értelmében ezt a fizikai jelenséget a fenti módon technikai célokra hasznosítjuk. Minthogy magnetroncsövek anódái, fő- qq ként akkor, ha azok igen rövid hullámok előállítására valók, jelentős veszteségteljesítményt vesznek fel, az elektródákat, illetőleg az azokat körülvevő és a hőelsu-