113251. lajstromszámú szabadalom • Kézelőgomb

MAGYAR KIRÁLYI #ÉM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113251. SZÁM. •— I/'i. OSZTÁLY. Kézelőgomb. Stern Ferenc gombkészítő Kispesten. A bejelentés napja 1934. évi március hó 6-ika. Ismeretesek oly kézelőgombok, melyek­nél a kézelő egyik felében lévő részibe, melyeit felvevőréiszneik nevezhetünk, a má­sik félben levő behatolórósznek nevezett 5 darab a nyomógombok módjára benyom­ható és ebben a helyzetében — kisebbi erők 'ellenében — meg is marad, nagyobb erő kifejtése ellenében pedig a két rész szétnyitható, mint általában a nyomó-10 gombok. Ezeknek az ismert gomboknak aiz ia hátránya, hogy pl. a kabát felvéte­lénél, vagy más esetekben, amikor bármi oknál fogva nagyobb erő hat rájuk, szán­ctökolatlanul kinyílnak. Ennek a hátrány-15 nak a kiküszöböléséire a találmány értel­mében ezeket a nyomógomb módjára) működő kézelőgombokat úgy alakítjuk ki, hogy azok csak egy vagy több pecek vagy gombocska benyomása Vagy eltolása 20 révén nyithatók, a nyitás tehát egyszerű szóthúzással nem létesíthető éis így a gomb szándékolatlanul nem nyílhat ki. A csatolt raj'z, ennek a gombnak egyik példakópeni megoldási alakját mu-25 tatjlai. Az, 1. ábra a felvevőrész felíilnézete egyes részek eltávolításával; a 2. ábra az I. ábrához tartozó középmet­szeit, illetve nézet, a 30 3, ábra pedig a behatoló rész nézete. Végül a 4. ábria egy részlet nézete. A gombnak a najz 1. ós 2. ábráján lát­ható fel vevőrésze az (1) vázból vagy tok-35 ból áll, melynek a kézelőn kifelé fordí­tandó része a (2) rögzítőket felvevő (3) mélyedést alkot. Ezek a (2) rögzítők a (3) mélyedést az (1) tok nyakrészével össze­kötő (4) nyílásnak egy részét elf edik, külső 40 részükön pedig az (1) tokból kinyúlnak és (5) pecheket viagy fogantyúkat alkotnak. Lényeges része ínég" a. (2) rögzítőknek) egy-egy rugalmas nyúlvány, melyek az 1. ábrán nyugalmi helyzetűkben láthatók. A (2) rögzítők fölött van a szokásos (7) ^ gyöngyházgomb vagy egyéb díszítő rész, melyet az (1) tokkal ismert módon, pl. peremezés révén erősítünk össze. Hogy; n peremezés folyamán a (7) rész a (2) rögzítőkhöz ne szoruljon és így azok 50 eltolódását meg ne gátolja, a (2) rögzí­tőket a (8) kúpokkal fedjük le (2. és 4. ábra), melynek (9) pereme a 2. ábrán jól látható módon a (6) rugalmas részek és a (3) mélyedés palástja közé nyúlik és a 55. (3) mélyedés femekén fekszik meg. A (8) kupak alatt a (2) rögzítők szabadon fe­küsznek. A (8) kupak és a (7) gyöngyház­gomb az 1. ábrán nincsen feltüntetve. A 3. ábrán látható behatoló rész a (10) 6Q. díszes külsőrészből és az ezzel összefüggő (11) csapból áll, melynek (12) körhornya van. Ha mármost iá behatoló rész (11) csap­ját a felvevőrészbe toljuk, az. a nyak- 65-részen való áthaladása után a (4) nyílá­son hatói át, majd gömbölyű (13) fejrészé­vel széttolja a két (2) rögzítőt, melyek az 3. ábrán látható nyilak irányában a ru­galmas (6) résziek ellenéiben elmozdulva a 70 (13) fejeit átengedik. A (13) fej a (8) ku­pak középső (14) nyílásán is áthatol és a (7) gyöngyházgomb (15) mélyedésébe ke­rül. Amint a (13) fejrész a (2) rögzítőkéit elhagyta, azok a (6) részek rugalmassága. 75 folytán a nyilakkal ellentétes irányban mozdulnak el és a (12) körhoronyba (vagy mélyedésbe) csappannak, a beha­toló részit tehát a felvevői-észből ezután egyszerűen kihúzni nem lehet. A kézíelő- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom