113246. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves rezgéskeltő berendezés

A fent leírt elektroncső, amelynél az előrács az elektronokat a gyorsító rács hézagaiba szorítja, különféle kapcsolások­ban használható, így például a negyedik $ elektródaként szereplő, a gyorsító rács mögött fekvő lemez, amely koncentrikus elhelyezéseknél egy hengerrel is helyette­síthető, anódaként dolgozhat, tehát nagy pozitív potenciálon tartható. A kapcsolás 10 ez esetben olyan, aminőt hosszú hullámok alkalmazásánál is szoktak használni, amellyel azonban kellő rövidségü hullá­mokat nem sikerült előállítani. Az új cső előnye, hogy a gyorsító rács az előrács 15 ernyőző hatása következében árammentés, tehát veszteség nélkül dolgozik, így sike­rült a hatásfokot lényegesen megjavítani. A lemeznek vagy hengernek oly pozitív feszültséget is adhatunk, mely kisebb, 20 mint a gyorsító rács pozitív feszültsége, oly módon, mint az például a dynatron­kapcsolásnál ismeretes. Ez esetben is azt az, előnyt nyerjük, hogy a gyorsító elek­tróda az előrács ernyőző hatása következ-25 tében kis mértékű, elhanyagolható áramot vezet. Mivel a gyorsító rács gyakorlatilag árammentes, az előnyök különösen oly adócsőkapcsolásoknál jelentkeznek, ame-30 lyekben a lemez-, vagy hengeralakú elek­tródát nagy negatív potenciálokra vagy nullpotenciálra kapcsoljuk, úgyhogy a rács mint fékezőrács hat. E,z esetben a gyorsító' rács mint anóda működik. Ily 35 kapcsolást mutat az 1. ábra. A kapcsolás különösen a centiméternagyságrendű hul­lámok keltésére alkalmas. Az ábrában (K) katóda, (G-2) gyorsító rács, (Gl) az előrács és (A) a lemezalakú elektróda. Az 40 elektródák térbeli elrendezését és alaki kivitelét a rajz vázlatosan mutatja. A gyorsító rácsnak a katódasík felé fordí­tott oldalai előtt az előrács szögben tört pálcikái vannak, úgyhogy azok a gyor-45 sító rács pálcikáit ernyőzik. A katóda izzószálai az előrács hézagai előtt vannak, xigyhogy a kölcsönös távolságok minden esetben kicsinyek. Az előrácsot a katódá­val szemben például 500 Volt negatív po-50 tenciálra kapcsoljuk, míg a gyorsító rács­nak 4000 Volt pozitív potenciálja és a fék­elektródaként ható lemeznek 1000 Volt negatív potenciálja van. E statikus mező hatása következtéiben az elektronok a ka-55 tódáról a (Gl) rács hézagain és a (G2) gyorsító rács hézagain át a (G2) gyorsító rács és az (A) fékelektróda közötti térbe áramolnak. Az elektronok ebben a térben a fékelektróda nagy negatív töltése követ­keztében erős mezőbe jutnak, mely az 60 elektronok sebességét zérusra fékezi, amint azok a zérus potenciálfelületet elérik. Ez a felület egybeesik az (A) lemezzel, ha ennek a potenciálja a katóddal szemben zérus és ekkor közelebb kerül a (G2) gyor- 65 sító rácshoz, ha az (A) lemez potenciálja, amint azt a fenti példákban feltettük, a katódával szemben negatív. Amint az elektronok sebessége nulla, a (G2) gyor­sító rácson uralkodó pozitív feszültség 70 hatására azok mozgásiránya megfordul és a gyorsító rács pálcikáira áramlanak, illetőleg teljes sebességgel azokba ütköz­nek. Az ily elektronfelhő ütemes ide-oda mozgása a (G2) gyorsító rácsban azonos 75 ütemű potenciálingadozásokat létesít, kü­lönösen akkor, ha a gyorsító rácsra és a katódára, vagy a gyorsító rácsra és a fék­elektródára kapcsolt rezgőkör az elektron­felhő mozgatásával rezonanciában van, 80 vagyis rezgési ideje közel egyenlő azzal az idővel, amelyre az elektronfelhőnek egy ide-oda mozgásához szüksége van. Célszerűen párhuzamos drótvezetékek alkalmazhatók rezgőrendszerként, ame- 85 lyeknek egyik vége a szóban levő két elektródához csatlakozik, másik végét pe­dig egy-egy a hangolás végett a párhuza­mos drótokon eltolható blokk-kondenzátor hidalja át. A rajzon ezeket a vezetékvé- 90 geket (Ll, Ll) és (L2, L2) jelöli. Az egyen­áramú csatlakozások (Dr) fojtótekercsek­kel vannak a blokk-kondenzátorral össze­kötve. A katóda és a gyorsító rács to­vábbi csatlakozásaiban szintén (Dr) fojtó- 95 tekercsek vannak. Az egyszer kiváltott, az elektródák egyenfeszültsége fölé helyezett váltakozó áramú elektromos erő vezérli az elektron­áramot. A párhuzamos vezetékekből ala- 100 kított rezgőrendszerek egymással, a cső katódája és a (Gl) előrácsok közötti ka­pacitás útján vannak csatolva. Az (Ll, Ll) párhuzamos drótokból álló rendszer a kapacitásokkal zárt. Az (L2, L2) rend- 105 szer két sorosan fekvő kapacitáshoz csat­lakozik, melyek közül az egyik a katóda és az, előrács közötti fentemlített kapaci­tás és a másik a (Gl) előrács és a (G2) gyorsító rács közötti kapacitás, úgy hogy no az (Ll, Ll) rendszer a kapacitás egy ré­széhez csatolt. A gyorsító rács és a ka­tóda, valamint az előrács és a katóda közötti váltófeszültségek fázisban vannak. A rezgőkörök gerjesztése után a rez- 115 gési folyamat a következőképen játszó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom