113240. lajstromszámú szabadalom • Kenőanyag

MAGYAR KIRÁLYI J| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113340. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Kenőanyag. C. C. Wakefield & Company Limited cég- London. A bejelentés napja 1935. évi április hó 8-ika. Ismeretes, hogy kenőolajok, ha azokat oxigén jelenlétében magas hőmérsékleteknek tesszük ki, kárt szenvednek, mert az olajban ragadós anyagok képződnek, me-5 lyek az olaj kenőképességét károsan befolyásolják. Ez a hátrány különösen akkor mutatkozik jelentős mértékben, ha égési erőgépek dugattyúinak kenéséről van szó. Ilyenkor ugyanis a ragadós anyagok a du-10 gattyúgyűrűk számára alkalmazott hornyokba lerakódva, a hengergázok tömítését rontják és ez a gép gyors tönkretételéhez vezet vagy legalább is a gép teljesítményét csökkenti. Azt találtuk, hogy égési erőgé-15 pek kenésére használt olajokban a lerakódások vagy ragadós anyagok keletkezése legalább is részben az olajok oxidálódására vezethető vissza, melyet az erőgépek hengerfalában levő vas katalitos hatása elő-20 segít, de az olaj közvetlenül, az említett katalitos hatás nélkül is oxidálódik. A találmány értelmében a kenőolajban valamely szerves krómvegyületet és ezenfelül valamely szerves ónvegyületet és, il-25 letve vagy valamely szerves ólomvegyületet diszpergálunk, mindegyiket az olaj súlyára számított 1%-iig terjedő mennyiségben. Azt találtuk, hogy a szerves króm végy ü-30 let a vasnak az olajra gyakorolt katalitos hatását ellensúlyozza, míg a szerves ónvegyület bizonyos mértékig ugyanezt a hatást, teljesíti, de főképen az olaj közvetlen öxidálódását és ezzel a lerakódások kép-85 ződését akadályozza meg. A szerves ólomvegyületnek szintén utóbbi hatásia van, de főcélja az, hogy magas hőmérsékleten és nagy nyomáson az olaj öngyulladását és bomlását elhárítsa. Előnyösen a fentemlített fémeknek olaj- 40 ban oldható vegyületeit használjuk, így pl. krómoleátot, ónoleátot és tetraetilólmot. Ezeket a vegyületeket egyenként egészen 1 súlyszázalékig terjedő mennyiségben adjuk az olajhoz; a hozzáadott mennyiség a 45 mindenkori kenőolaj minőségétől függ. így pl. kísérleteink azt mutatták, hogy ha növényi és ásványi olajok keverékéből előállított kenőolajhoz 0.1% ónoleátot, 0.5% krómoleátot és 0.1% tetraetilólmot adunk, 50 akkor, ha ezt az olajat égési erőgépek kenéséhez használjuk, jelentékenyen kevesebb hajlamot mutat arra, hogy belőle ragadós anyagok váljanak ki. Azt találtuk azonban, hogy bizonyos ola- 55 jokhoz nem kell mind a három fémvegyületet hozzáadni- E helyett egyes esetekben, pl. krómvegyületek és ónvegyületek keverékét használhatjuk, míg más esetekben olajban oldható krómvegyület és olajban 60 oldható ólomvegyület keverékének használata bizonyult célszerűnek. így pl. paraffinos olaj esetében azt találtuk, hogy ha az olajhoz 0.4% krómoleátot és 0.1% ónoleátot adunk, akkor az olaj felhasználásakor a 65 ragadós kiválások csökkentése tekintetében kedvező eredményeket érünk el. Nafténtartalmú olaj esetében hasonló előnyös hatásokat figyeltünk meg, ha az olajhoz 0.5% krómoleátot és 0.1% tetraetilólmot ad- 70 tunk. Az egyes kenőolajok igen jelentékenyen eltérő kémiai összetételére való figyelemmel előnyös, ha minden egyes olajhoz a mindenkori összetételének megfelelő ada- 75 lékokat keverjük és habár minden adott kenőolaj esetében már egyetlen adalék hozzákeverése is előnyös, fokozott hatást