113228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlan és átvilágítható színraszter-képek fényérzékeny rétegének előállítására

fel, amelyre, a második szín számára való felületelemek szabadonhagyásával, segéd­rasztert, pl. zsírrasztert helyezünk, az­után a második szín számára szenzibili-5 zálunk, e színt felvisszük és keményítjük, ezt követőlag a segédrasztert eltávolítjuk és azután a megmaradó hézagokat a har­madik szín számára szenzibilizáljuk és beszínezzük. 10 A fényérzékeny hordozó előállításának egy másik lehetősége az, hogy a színeket, az utolsó kivételével, egy mindenkor a raszter osztásméretével eltolandó segéd­raszter szenzibilizált hézagain át visszük 15 be és keményítjük, míg az utolsó szín számára való szenzibilizáilást és annak be­sziínezését a segédraszter végleges eltávo­lítása után előzőleg felvitt színraszterek­nek keményített elemei között végezzük. 20 A „kék" szín iránti érzékenységnek a s'zenzibilizálási folyamattal okozott foko­zódása t a más színek (pl. vörös vagy zöld) számára szenzibilizált helyeken azzal akadályozhajitulk meg, hogy a felső réte-25 get a fényérzékeny rétegnek a vörös és zöld szín számára szenzibilizált helyei fö­lött sárgára színezzük és pedig a legjob­ban akkor, amidőn a raszter a fényérzé­keny rétegen fekszik. 30 A fényérzékeny hordozó előállításánál nem kell a kék színnek mindkét kompo­nensét egyszerre felvinni, hanem ele­gendő, ha. a kék színnek csak egyik kom­ponensét visszük be, míg a hozzátartozó 35 másik komponenst csak a,z exponálás után adjuk hozzá. A mellékelt rajz ábrái a találmány sze­rinti eljárás magyarázatára valók és az ez eljárás szerint készült fényérzékeny 40 hordozó kiviteli alakjait mutatják. Az 1. ábra szerint az (a) hordozó a (b) fényérzékeny réteggel van szokásos mó­don bevonva, amely fényérzékeny réteg nem szenzibilizált. A fényérzékeny ré-45 tegne, amely önmagában a kék szín iránt érzékeny, mindenekelőtt a kék (c) rasz­terelemeket visszük fel oly módon, hogy aziok az össz,felület egy harmadát fedik. A kék raszterelemek zsírfestékből állnak, 5q amelyhez, pl. szárítóanyagot adagolunk, aminek folytán a festék nagyon gyorsan szárad és rendes zsíroldóiszerekben oldha­tatlanná válik. A két festéknek száradása után a (d) zsírrasziteTt (segédraszltert) he-55 lyezzük rá, amely reizervázsként szerepel és az összfelület felét fedi, úgy, hogy a <c) és (d) raszteretemek között meg­maradó (e) hézagok az összfelület egy harmadát alkotják. A (d) zsír raszter (ha­ránt- vagy átlóirányban) regiszter nélkül 60 helyezhető az első raszterre; ezt követő­leg a;z emulziót az (e) hézagokban, pl. vörösen szenzibilizáljuk, ezután vörösre színezzük ós szokásos keményítőszerrel, pl. timsóval keményítjük. A vörös szín 65 számára ekkor oly festékoldatot haszná­lunk, amely a (e) és (d) zsíradékriaszte­rekre hatástalan. Ha már most a (d) rezervázsokat vala­mely oldószerrel, pl. széntetrakloriddal el- 70 távolítjuk, akkor olyan (f) hézagok kelet­keznek (2. ábra), amelyeket egyrészt a (c) íiaszterelemek, másrészt a vörösre színe­zett és keményített ve') elemek határol­nak. A szárítóanyagot nem tartalmazó 75 (d) segiédraszter leoldásakor a kék (c) raszterelemek épségben maradnak, mert azokat a hozzájuk adagolt szárító anyag elgyantásította. Most már csak az szükséges, hogy az 80 (f) hézagokat egy harmadik, pl. a zöld szín számára szenzibilizáljuk és azután (szükség szerint sárgára vagy zöldre) színezzük. Az utolsó szenzibilizálásnál, tehát a zöld számára való szenzibilizálás- 85 nál a kék és vörös elemek alatt nem tör­ténhet szenzibilizálás, mivelhogy a szen­zibilizátor a kék (c) raszterelemekre zsír­tartalmuk folytán nem hat, a keményí­tett vörös (e') elemek pedig keményíté- 90 síik folytán csak késlekedve fogadják be a szenzibilizátort. A réteg különös kezelé­sének. illetve keményítősének és cserzésé­nek nem kell a réteget, mint olyant, tel­jesen át nem bocsátóvá tenni; elegendő. 95 ha a réteg mindaddig ellenállóképes ma­rad, amíg a következő elem iszenzibilizáló­dik és színeződik, anélkül, hogy az előbb kezelt, cserzett, illetve keményített elem ekkor újból befolyásoltatnék. 100 Valamely színvak (vagyis csak a kék szín iránt érzékeny, közönséges) emulzió­nak szenzibilizálásánál gyakran megesik, hogy a szenzibilizálási folyamat a kék szín iránti érzékenységet növeli. A válasz- 105 tott emulzió érzékenysége szerint tehát beállhat az az eset, hogy a kék szín iránti fokozott érzékenység, pl. a zöld és sárga elemek alatt zavarokra ad alkalmat. Ez azzal kerülhető ki, hogy a kék elem alkal- 110 mazása után a megmaradó felületet járu­lékosan sárga színnel színezzük, amely el­távolítható vagy el nem távolítható lehet aszerint, hogy megtartását vagy eltávolí­tását a színárnyalat kívánatossá teszi. Ezt 115 a 3. ábra mutatja, amely a 2. ábrának

Next

/
Oldalképek
Tartalom