113221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektronoptikai mezőviszonyok létesítésére kisütőcsövekben

[AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 113221. SZÁM. — "VTI/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés elektronoptikai mezőviszonyok létesítésére kisütőcsövekben. Dr. Hertz Gustav főiskolai tanár Berlin-Dahlem és Dr. Houtermans Fritz Georg- fizikus Hayes (Anglia). A bejelentés napja 1933. évi december hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 24-ike. A találmány eljárás és berendezés elektronoptikai mezőviszonyok létesítésére kisütőcsövekben. Elektronoptikai' meaőviszonyok létesítésére elektroncsövek-5 ben eddig olyképen jártak el, hogy külön elektródákat alkalmaztak megfelelően választott térbeli elrendezésben és kialakítással, úgy hogy a csövekben olyan potenciáleloszlású mezők keletkeztek, hogy a 10 kívánt elektronoptikai viszonyok beálltak. Itt minden egyes alkalmazott elektróda felülete ekvipotenciális felületként hatott, úgy hogy az erővonalak csakis merőlegesen indulhattak ki, ill. végződ-15 hettek az efajta eletkródákon. így az elektronoptika elvén működő kisütőesöveknél, pl. Braun-féle és ehhez hasonló csöveknél, villamos gyüjtőelenneíkként pélldául hálóelektródákat, rekesztékeket és 20 üreges hengerelektródákat alkalmaztak, amelyek ekvipotenciális felületekként hatottak és az egymáshoz viszonyított térbeli elrendezésük révén olyan, többnyire egy tengelyre szimmetriás eloszlású, szfe-25 rikus potenciálnívó-vonalú mezőket létesítettek, amelyek az elektronsugarakat a kívánt módon összegyűjtötték. Ezeknél az elektródaelrendezéseknél, főleg kisszámú elektróda elrendezése esetén, a kívánt 8Q alakú erővonaleloszlás csak nehezen való; sítható meg, főleg pedig az erővonaleloszlás vagy egyáltalán nem. vagy csak csekély mértékben változtatható anélkül, hogy az elektródák és alakjuk meg ne 35 változtassák. A találmány szerinti elektronoptikai mező viszonyokat kisütőcsövekben azzal létesítünk, hogy az erre a célra elrendezett elektródákon áramot vezetünk át és az elektródákat olyképen alakítjuk ki, 40 hogy a csövekben megközelítőleg szferikus potenciálfelületek keletkezzenek. Azzal, hogy az elektródákat áram járja át, lehetővé válik az erővonalak kívánt szög alatt való végződtetése az elektródá- 4í> kon és így főleg a mező alakjának a befolyásolása. A mező szélének a feltételei is jól meghatározott módon, több oldalról szabhatók meg, mint ahogyan ez a térben állandó felületi potenciálú elektródák al- 50 kalmazásánál lehetséges. így pl. egyetlen elektróda használatával homogén villamos mező előállítása válik lehetővé. Már ismeretessé vált közvetlenül fűtött erősítőcsöveknél a rácselektródákon át 55 áramot átvezetni olykép, hogy az áramtól átjárt rácselektróda feszültségesése azonos legyen az izzókatóda feszültségével, úgy hogy a rács és a katóda között torzításmentes mező álljon elő. Az efajta el- 60 rendezések azonban alapvetően különböznek a jelen találmánytól, amely az áramtól átjárt elektródák használatát elektronoptikai mezőviszonyok létesítésére ismerteti, azaz olyan elrendezéseket, ame- 65 ly éknél a katódától kiinduló elektronsugár-nyaláb összenyomásnak vagy széthúzásnak van alávetve gyűjtő vagy szóró értelemben, hasonló módon, mint ahogyan a fénytanban lencserendszerek alkalmazá- 70 sával fénysugarak tehetők többé vagy kevésbbé széttartókká vagy összetartókká, A találmány kiváltkép Braun-féle csövekhez alkalmas és oszcillográfokhoz, amelyeknél egy elektronlencsét kell oly- 75 kép előállítani, hogy az elektronforrás, pl.