113219. lajstromszámú szabadalom • Ellenállástest, melynek villamos ellenállása negatív hőmérséklet együtthatójú

sal vagy ötvöződéssel összekötődik. A főmbevouatokat és a közbenső fémrétege­ket emellett célszerűen olyan fémekből készítjük, melyek egymással ötvöződnek. 5 Az ilyen ellenállástestek előállítására szintén célszerűen zsugorítatlan vagy zsugorított ellenállástárcsákból indulunk ki, melyeket vékony fémpasztaréteg felvi­telével és rákövetkező hevítéssel fémbevo-10 natokkal látunk el. Utóbbiakat a bevonó fémmel ötvöződő fémből való közbenső pasztaréteggel egymáshoz ragasztjuk, mi­közben esetleg nyomást alkalmazunk. Végül az egész ellenállástestet annyira fel-15 hevítjük, hogy a közbenső réteg is fém­réteggé alakul át. Ez utóbbi emellett az ellenállástárcsák bevonó rétegeivel össze­zsugorodik és egyúttal a kapcsolóréteg és a1 bevonórétegek között ötvözet is képződik. 20 A közbensőréteg előállítására célszerűen olyan pasztát használunk, melynek fémje alacsonyobb hőmérsékleten zsugorodik, mint a tárcsák bevonó fémje. Habár cél­szerű, ha a közbenső pasztaréteget csak a 25 fémbevonatok elkészülte után visszük be utóbbiak közé, bizonyos esetekben, így pl. ha a pasztarétegek igen gyorsan szárad nak, úgy is járhatunk el, hogy az össze­kötő pasztaréteget már az ellenállástár-30 csákra felvitt pasztarétegek közé helyez­zük, mely esetben a pasztarétegeknek fémrétegekké történő átalakításához és azoknak egymáshoz zsugorításához egyet­len hevítési folyamat elegendő. 35 Az alkalmazott paszták a fémet fémpor vagy a célnak megfelelő kémiai vegyület, pl. szerves sav sója vagy amalgám alak­jában tartalmazhatják. A hevítést a min­denkori viszonyoknak megfelelően oxidáló, 40 redukáló vagy semleges gázok jelenlétében végezhetjük. Ha kis mértékű oxidálódást akarunk elérni, akkor ebből a célból pl. a gázhoz vízgőzt keverhetünk. A találmány foganatosítási példájaként nagy áramerősségekhez alkalmas ellenál­lástestnek urániumdioxidból való előállítá­sát ismertetjük. Urániumdioxidból készült sajtolt és célszerűen viszonylag alacsony hőmérsékleten (800—1200 C°) zsugorított 50 lemezeket molibdénporból és kollodiumból készült pasztával igen vékonyan bevonunk és ezután az így bevont lemezeket jóval magasabb hőmérsékleten, mely pl. 1300 C° és 2000 C° között lehet, zsugorítjuk. Az 55 ellenálláslemezeken igen erősen tapadó, vékony molibdénrétegeket kapunk. Na­gyobb ellenállástestek készítésére az egyes lemezeket egymással olyan pasztarétegek­kel ragasztjuk össze, melyek a molibdén­nel ötvöződő fémet, pl. nikkelt, vasat vagy 60 wolframot tartalmaznak. Újbóli égetés­kor, melyet 900—1300C°-on végzünk, a pasztaalakú közbenső rétegben levő fém­por zsugorodik és a molibdónnel ötvöződik. Az említett hőkezeléseket szükség esetében 65 nyomás alatt végezhetjük. Az áram hoz­závezetéséhez szükséges fémlemezeket vagy fémrétegeket az ellenállástesteken célszerűen szintén zsugorítással erősítjük meg. így pl. előnyösen vaslemezeket ve- 7Q sziink és ezeket nikkelporral zsugorítjuk fel, abból a. célból, hogy mind a vas és a nikkel, mind a nikkel és az utolsó molib­dénréteg között is ötvözet képződjék. Az ellenállásanyagoknak, a közbenső 7 ­fémrétegeknek és az áramhozzávezetések­nek magasabb hőmérsékleteken bekövet­kező oxidálódását azzal kerülhetjük el, hogy a kész ellenállástestet oxigén behatá­sával szemben megvédjük. így pl. az el- 80 lenállástestet légmentes bevonattal lát­hatjuk el, vagy azt légmentesen záró, hidrogénnel töltött edénybe zárhatjuk. Szabadalmi igények: 1. Ellenállástestek különösen fémoxidokból 85 és előnyösen urániumdioxidból, mely­nek villamos ellenállása negatív hő­mérsékletegyütthatójú és mely fémbe­vonatokkal ellátott ellenállástárcsákból áll, melyek az ellenállástestet az áram- 90 irányra keresztben megosztják és me­lyeknek egymással szomszédos bevona­tai fémes közbenső rétegeket alkotnak, jellemezve az ellenállástárcsáknak egy­mással zsugorítással összekötött vé- 95 kony fémbevonataival. 2. Az 1. igényben védett ellenállástest foganatosítási alakja, jellemezve az ellenállástárcsáknak fémréteg közbe­iktatásával egymáshoz zsugorított fém- 100 bevonataival. 3. A 2. igényben védett ellenállástest fo­ganatosítási alakja, melyet az jelle­mez, hogy a fémbevonatok és a köz­benső összekötő fémréteg olyan fémek- 105 bői vannak, melyek egymással ötvö­ződnek. 4. Eljárás a 2. vagy 3. igényben védett ellenállástest előállítására, melyet az jellemez, hogy zsugorítatlan vagy zsu- no gorított ellenállástárcsákra fémet tar­talmazó vékony pasztaréteget viszünk fel és zsugorítunk rája, továbbá hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom