113219. lajstromszámú szabadalom • Ellenállástest, melynek villamos ellenállása negatív hőmérséklet együtthatójú

MA GYÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 113319, SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Ellenállástest, melynek villamos ellenállása negatív hó'mérsékletegjrütthatójú. Patent-Treuhand Gesellschaft für elektrische Glühlampeu m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1934. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 20-ika. Olyan ellenállástestek, melyeknek vil­lamos ellenállása nagy negatív hőmérsék­letegyütthatójú, igen nagy terhelés alatt gyakran megrepednek. Ennek oka valószí-5 nűleg az áramátmenetnek és így a hőmér­sékletnek egyenlőtlen elosztásában kere­sendő. E hátrány kiküszöbölésére már aján­lották az ellenállástestnek az áramirányra keresztben elhelyezett fémtárcsákkal való 10 megosztását. Az ellenállástárcsákat és a fémtárcsákat pl. csavarok foghatják össze. Az ilyen ellenállástestek azonban nem minden esetben váltaik be teljesen. Elő­fordult, hogy azokon a helyeken, ahol az 15 ellenállástárcsák és a fémtárcsák közötti érintkezés nem volt. elegendő, átmeneti ellenállások mutatkoztak, melyek az ellen­állástest tulajdonságait megváltoztatták és némelykor helyi túlheviilést és repedé-20 seket okoztak. Ismeretes továbbá fémelektródáknak kész tárcsákra való ráillesztése és végül elektródáknak kerámiai alapmasszák fel­használásával történő ráégetése ás. Ezek-25 nek az eljárásoknak is számos hátrányuk van, így átmeneti ellenállások fellépte, rossz tapadás a fémelektródákon, karbid­képződés okozta átmeneti ellenállások stb. Az eddig ismert eljárásokkal, továbbá 30 gyakorlatilag nem lehetett tömeggyártás­ban egyforma ellenállásokat állandó jel­legű villamos tulajdonságokkal előállítani. A találmány célja egyes, egymásra rétege­zett tárcsákból való olyan ellenállástestek ,35 előállítása, melyeknél ez a hátrány nem , mutatkozik. Evégből a találmány értelmé­ben az egymásra rétegezett ellenállástár­csákat, melyek vastagsága rendszérint, néhány milliméter, vékony fémbevonatok­kal látjuk el és ezeket a bevonatokat egy- 40 mással zsugorítás útján összekötjük. így a káros érintkezési ellenállásokat kizáró, rendkívül benső- érintkezést és igen szilárd összeköttetést hozunk létre az egyes ellen­állástárcsák között. 45 Az új ellenállástestek előállítására cél­szerűen kiégetetlen vagy csak előzsugorí­tott ellenállástárcsákból indulunk ki, me­lyeknek felületeit fémet tartalmazó paszta vékony rétegeivel vonjuk be. Ezt követőleg 50 az ellenállástárcsákat, esetleg nyomás al­kalmazásával egymásra ragasztjuk és ez­után felhevítjük, abból a célból és oly mértékben, hogy a pasztarétegek fémréte­gekké alakuljanak át és egymásra zsugo- 55 rodjanak. Ügy is járhatunk azonban el, hogy a pasztarétegekkel ellátott ellenállás­tárcsákat előbb külön felhevítjük, azért, hogy a pasztarétegeket bevonatokká ala­kítsuk át. Ezután az ellenállástárcsákat 60 egymásra rétegezzük, célszerűen még egy­hoz is nyomjuk és végül annyira felhevít­jük, hogy a fémbevonatok egymáshoz zsu­gorodjanak. Minthogy az ellenállás anyaga erősebben zsugorodik, a fémbevo- 65 natokat igen vékonyra kell készíteni. Eb­ben az esetben nem kell attól tartani, hogy a zsugorodás folyamán a fémbevonatokban repedések képződnek. Különösen jó szerkezetű ellenállástes- 70 tekhez jutunk és az egymásra rétegezett ellenállástárcsáknak rendkívül biztos ösz­szekötését érjük el ,ha az ellenállástár­csák fémbevonatai között még egy további fémréteget alkalmazunk, mely az ellenál 75 lástárcsák fémbevonataival zsugorodás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom