113213. lajstromszámú szabadalom • Egy- vagy többrácsos termiónos erősítőcsöveket tartalmazó kapcsolás villamos rezgések erősítésére

MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 113213. SZÁM. YII/j. OSZTÁLY. Egy- vagy többrácsos termiónos erősítőcsöveket tartalmazó kapcsolás villamos rezgések erősítésére. N. V. Philips' Gloeilampeiifabriekeii cég" Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi január hó 26-ika. A találmány egy- vagy többrácsos termiónos erösítőcsöveket tartalmazó erősítőkapcsolás és a találmány különösen arra vonatkozik, hogy a különböző, az 5 erősítőcsőhöz tartozó áramkörök, mint pl. háromelektródás csőnél a vezérlőrács-és az anódkör, vagy pedig védőrácsos csőnél a vezérlőrács- és a védőrácskör, az erősítőcső katódá jávail mily módon vannak 10 összekötve. Ismert jelenség, mely úgy háromelektródás csövek, mint védőrácsos csövek esetében nagy meredekségnél különösen akkor mutatkozik, ha a háromelektródás cső anódkörébe vagy a védő-15 rácsos cső védőrácskörébe a nagyfrekvenciás áramokkal szemben kis impedancia van beiktatva, hogy a vezérlőrács és a katóda között bizonyos, a negatív rácsfeszültségtől függő vezetőképesség van, 20 mely, ha a vezérlőrács és a katóda közé rezgőkör van beiktatva, e körben járulékos csillapítást idéz elő. A találmány célja a jelzett vezérlőrács-katóda-ellenállás egészben vagy részben való megszün-25 tetése vagy kiegyenlítése. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy az anóda vagy többrácsos csőnél égy segédrács és ' a vezérlőrács a katódával nagyfrekvenciás áramok számára elkülönített utakon 3Q vannak összekötve. A találmányt részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapcsán fogjuk ismertetni. Az 1. álbna szerint közvetett bevítésű 35 háromelektródás cső villamosan hevített izzótestét (P), katódá ját (K), rácsát (G), anódáját pedig (A) jelöli. Az anódkörbe (Za

) és a vezérlőrácskörrel közös (Zf

) imdenadia van beiktatva. A rács-katódakapacitást az 1. ábrán (Cg

f

) jelöli. A (Zf

) 40 impedancia révén való kölcsönös csatolás következménye, hogy az (1) és (2) kapcsok között látszólagos admittancia lép fel. Egyszerű számítással kimutatható, hogy az (1) és (2) kapcsok közötti ezen látszó 45 1 lagos z Za admittancia az = j tó Cg

í

(1 — SZf

) képlettel fejezhető ki, ahol —• 1 :co — 2 x f: (f) a frekvencia, (S) pedig az anódáramrácsfeszültség-karakterisztika meredek- 50 sége. Ha különösen (Z{

) önindukciót alkot, melyet (Lf

) betűvel jelölünk, úgy azt találjuk, hogy az (1) és (2) kapcsok között a látszólagos admittanciát a következő 55 képlet fejezi ki: TM = j co Cgt + w* S L, Cg

l Ebből kitűnik, hogy ez az admittancia részben úgy viselkedik, mintha az (1) és (2) kapcsok közé a frekvenciától függő 60 1 „ c r

r, ohmos ellenállás volna beik(o b ljf tatva, úgy hogy, ha az (1) és (2) kapcsok közé az 1. ábrán hangolt kör csatlakozik, ezt a kört az ellenállás csillapítja. A szóbanforgó egyenletből kitűnik az is, hogy 65 ez a csillapítás annál nagyobb, minél nagyobb az erősítőcső (S) meredeksége és minél nagyobb a rácsra kapcsolt váltakozó feszültség frekvenciája. Emiatt eddig