113211. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőlámpa

dugaszt alkot. Ez a gőz tehát az ablakkal érintkezésbe nem jut, azonban a fémgőz­kisíilés révén létesült sugarak az ablakon át ennek ellenére kiléphetnek. 5 A burafal ama részét, mely a fémgőz­kisüléssel érintkezésbe jut, abban az eset­ben, ha olyan gőzt használunk, melynek a falat alkotó anyag vegyileg ellenállani nem képes, a gőz megtámadja, úgy hogy 10 a burafal e része a létesített sugarak szá­mára impermeabilissá válik, ami azonban nehézségeket nem okoz, mert, amint már említettük, az ablak, melyen a sugarak­nak kifelé át kell lépniök, a gőzzel nem 15 érintkezvén, átlátszó marad. Ha az a ve­szély forog fenn, hogy a fal mechanikai szilárdságát elveszíti, úgy előnyös, ha a ki sütőlámpában a kisülési pályát körül­vevő köpenyt alkalmazunk. Ezt a kivitelt 20 alkalmazzuk akkor is, ha a kisütőlámpá­ban olyan fémgőzt alkalmazunk, mely a kedvező kisüléshez szükséges nyomást csak olyan hőmérsékleten kapja, amelyet a pl. üveg burafal nem bír ki. A kisü-25 lési pályát körülvevő köpenyt ebben az esetben igen nehezen olvadó anyagból (porcellán, magnéziumoxid, alumínium­oxid) készítjük. Az említett köpeny belső oldala tükrö-30 zővé te'hető, úgy hogy a létesített suga­rak ezen a belső oldalon visszaverődnek, ami az ablakból kilépő sugarak intenzi­tását növeli. E célra a köpeny pl. króm­vasból készíthető és belső oldalán poli-35 rozható. Előnyös lehet az a kivitel is, amelynél a köpeny külső oldalát tesszük tükrözővé, mert ezzel a hőkisugárzás csökken. Por­oellánból, magnéziumoxidból vagy alu-40 miniumoxidból való köpenyt pl. fémből, pl. molibdénből való vékony henger ve­heti körül. Ez a henger azt is eredmé­nyezi, hogy a köpeny szilárdsága fokozó­dik és a henger ezenkívül a köpenyen be-45 lül egyenletesebb hőmérsékleteloszlást is eredményezhet. A hőkisugárzást úgy is csökkenthetjük, hogy magát a ki sütőlám­pát vesszük körül tükröző vagy hőszige­telő köpennyel. Ez a hőszigetelő köpeny 50 pl. aszbesztből lehet. Ebbe a köpenybe esetleg fűtőelemet is beépíthetünk, me­lyet egyúttal a kisülés előtétellenállásául is hasznosíthatunk. A határ a kisülési pálya ama két része 55 között, mely részekben egyfelől kisülés kizárólag gázban megy végbe és más­felől a kisülésben a fémgőz részt vesz, rendszerint nem sík felület. A fémgőz a kisülési tér falán többnyire közelebb van az anódához, mint a kisülési pálya köze- 60 póri. Ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a fémgőzkisiilósnek a fallal határos széle és az anóda között a távolság elég nagy legyen ahhoz, hogy ott kisülés eléggé erős feszültséggradierassel a gaztól- 65 tésben idéztessék elő. A fémgőzkisiilés ki­álló széle úgy szorítható vissza, hogy a kisülési tér falán a kisülés két része kö­zötti határnál magasbításit alkalmazunk. Az említett kiálló szól egészen kiküszö- 70 bölhető olykép, hogy a kisülési pálya ama két része között, mely részekben egyfelől a fémgőz a kisülésben részt vesz, másfelől pedig a kisülés kizárólag gázban megy végbe, rácsalakú részt, pl. gazét rendezünk 75 cl. A gőzkisülés és a gázkisülés közötti határ ennek folytán megközelítően la­possá válik. Ezenkívül ennél a rácsalakú résznél az anóda felőli oldalon igen erős íeszülteéggradienssel kirsülés létesül. Az 80 egyik és a másik ok is azt eredményezi, hogy az anóda távolsága a kisülési pálya ama részétől, ahol a fémgőzkisülés játszó­dik le, kisebbre választható. Találmányunkat még részletesebben a 85 rajzon vázlatosan feltüntetett néhány fo­ganatosítási példája kapósán fogjuk el­magyarázni. Az 1. ábrán feltüntetett (1) kisütőlámpa lényegileg hengeralakú, azonban egyik 90 végén kissé bővül. A kisütőlámpa (2) izzó­katódát tartalmaz, a bura bővített végén pedig két lemezalakú (3) és (4) anóda van. A lámpát hosszának nagy részén (6) asz­beszt-köpeny veszi körül, melyben (7) he- 95 vítőhúzal van. Ezt a huzalt a kisüléssel sorbakapci 9oljuk és ennélfogva előtétellen­állásnak használjuk. A lámpát egyen­irányítókapesolásban tartjuk üzemben. Egyenáramú üzem esetén az anódák 100 egyike elmaradhat. Egy konkrét esetben, az izzókatódának az anódáktól való távol­sága 20 cm volt, míg a bura átmérője 27 mm tett ki; ez a lámpa 6 mm nyomáson neonnal volt töltve és az izzókatóda köze- 105 lében (5) magnéziumot helyeztünk el. Ezt a lámpát 6—7 Amp. erősségű áram­mal tartjuk üzemben. A kisütőlámpának a (6) köpennyel körülvett része normális üzemben 320—400 (' hőmérsékletű. Az 110 izzókatóda közelében a fejlesztett magné­ziumgőz a kisülésben részt vesz, míg a ki­sülési pályának az anódával határos kör­zetében a kisülés, mely itt pozitív oszlop jellegű, kizárólag a neonban megy végbe. 115 A kétféle kisülés közötti határt az 1. áb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom