113201. lajstromszámú szabadalom • Villamos légvezetékkötél és gyártási eljárása
íiünk. Minél jobban különbözik ez 'a kifejezés 1-től, annál jobb a rezgéscsillapítás, amint ez a következő számvetésből kitetszik: 5 A köpenykötél a szél örvényének felvétele folytán bizonyos frekvenciát kap és apró rezgésekbe jön, amelyek félhullámhosszát a következő egyenlet szabja meg: Ha a köpenykötél amplitúdói nagyobbakká válnak, mint a meglevő léghézag, akkor annak csúcspontjai a megkötélhez érnek és ezt is rezgésbe hozzák, még pe-15 dig azonos = fél hullámhosszal. A magkötél azonban, a köpeny kötelétől eltérő Cs hullámterjedési sebessége folytán, frekvenciát vesz fel ós tehát a két kötél 20 nem egyenlő gyorsan rezeg, hanem legközelebbi érinteikzósükkor már különböző nagyságú sebességük van. Ettől a két kötél minden egyes találkozása alkalmával energia fogyasztódik el és ez az energia-25 fogyasztás a két kötél sebességkülönbségének négyzetével arányos. Már most ez a sebességkülönbség annál nagyobb, minél nagyobb a frekvenciakülönbség és minél nagyobb a meglévő amplitúdó. Így 80 tehát a megsemmisülő energia bizonyos idő múlva egyenlővé válik a szél energiájával és a köpenykötél nem vehet fel többé nagyobb amplitúdókat. Ez az állapot, könnyen bebizonyíitható-35 lag, gyorsan bekövetkezik és akkor is elérhető, ha a magkötél és köpenykötél középpontjai nyugalmi helyzetükben oly távolra kerülnek egymástól, mint a választott léghazag résvastagsága. Így te-40 hát minden érintkezési ponton, vagyis gyakorlailag a kötél teljes hossza mentében rezgési energia semmisül meg. Ezért elhárul ama veszély, hogy a kötél megsérüljön, vagy eltorzuljon. Az új kö-45 ítél esetében nincs is meg annak lehetősége, ami a bevezetőleg említett járulékos szerkezeteknél fordul elő, hogy t. i. maga a csillapító berendezés kihasasodjon, megsérüjön, vagy befagyjon. 50 A köpenykötél, amely tulajdonképen. nem egyéb, mint valami üreges kötél, alakdrótokból sodrott „támasztószerv nélküli üreges kötél", vagy pedig a rendes kerek drótokból sodrott „tömlő" lehet. A kötélátmérő, a drótátmérő, a drótszám 55 ós a menetmagasság kellő megválasztásával kerek drótokból is önhordó csőalakzatot kapunk, amelyet annál könnyebben állíthatunk elő, minél rövidebbre választjuk a menetmagasságot és minél kisebb 60 a szükséges drótok száma. Ezért a köpenykötélnek a magkötelet burkoló koszorúját célszerűen nagyobb átmérőjű drótokból készítjük, mint a köpenyluitélnek közvetlenül ezután következő koszo- 65 rúját. Mechanikai szempontokból mellőznünk kell túlságos kicsiny menetmagasságok választását, úgy hogy a menetma,gasságnak a kötélátmérőhöz viszonyított (5) és (8) közötti arányszámai (s) lesznek 70 a legkedvezőbbek. A köpenykötél és a magkötél egymáséi-tói eltérő hullámterjedési sebességei, pl. oly alkalmas anyagok megválasztásával érhetők el, amelyeknél az 75 E^ Ea • Ti érték (E=rugalmassági modulusz) lehető erősen különbözik 1-től, tehát pl. acél és réz, vagy pedig acél és- alumínium alkalmazásával. 80 A találmány hordereje leginkább oly villamos légvezetékköteleikre nézve jelentős, melyektől nagyfokú villamos vezetőképesség mellett nagy mechanikai szilárdságot is megkövetelünk, hiszen a rez- 85 gések miatti szakadás veszély© a húzóigénybevétellel igen nagy mértékben növekszik. Acélból való magkötél esetében a leírt kivitelű acél-réz-kötelekkel csaknem többköltiség nélkül helyettesíthetjük 90 a bronzköteleket, mimellett a rezgésekből származható törésekkel szemben abszolút biztonságot érhetünk el. A találmány szerinti intézkedések alkalmazása igei előnyös acél-alumínium-köteleknél, mikor 95 is azonos szerkezetű anyagofcat használunk, mint az eddigi kiviteleknél. Ha a leírt szerkezettel a £1 1 /E 1 • y2 • J C2 M,. TI -: fm tényezőt még azon a réven javíthatjua^B hogy a magkötél koszorúit nagyobl^B arányszámúnak (e =1.1—14) vesszük, miníW a köpenykötél koszorúinak (s = 5 — 8{H arányszámát, akkor a köpenykötél nyútfrW konyább és ennélfogva viszonylag kisebbW húzófeszültséget is kap, minit az acói-B kötél. ¥ k
