113201. lajstromszámú szabadalom • Villamos légvezetékkötél és gyártási eljárása
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 113201, SZÁM. Vll/g-. OSZTÁLY. 412)2)00 Villamos légvezetékkötél és gyártási eljárása. Bayernwerk Aktien&esellscliaft cég- Münchenben. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 24-ike. 35 A villamos légvezetékkötelek az őket rendszerint érő légáramoktól meehanikailag rezegnek, ami aránylag csekély kileng ésű álló hullámok alakjában mutat-" kőzik. Ez a jelenség legszembetűnőbben hideg téli napokon lép fel, mert ilyenkor á légáramok a legegyenletesebbek, a, kötél-Jelszültségek pedig, az alacsony hőmérpoklot folytán, a legnagyobbak. ; Csupán a legutóbbi években ismerték fel az ily rezgések káros következményeit. A felfüggesztő pontok köírzeitéberi a kötél egyes drótjai a folytonos kis kö)télelhaj*lítások miatt, eltörnek. Ez a sérüiés egyre gyorsabban terjed át a többi drótszálakra, míg végül az erő&iűvileg hordozó és vijllamosan vezető szelvény oly csekéllyé válik, hogy a kptél az érőművi túligénybevétel, valamint az áram hőhatása folytán elszakad. Számos javaslat ismeretes e kötélrezgések és káros következményeik kikiisKÖtwilésre, mint pl. a rezgésektől 'különösen veszélyeztetett kötélhelyek tehermentesítése ösillapítópálcákkal, rugóbetétekkel, vagy segédkötelekkel, vagy pedig a rezgési amplitúdó csökkentése a kötélen elendezett rezgő vagy pedig surlódőfékek,s <nt működő készülékekkel. Vz eddig ismeretes járulékos szerkezenem felelnek meg céljuknak tőkéiéin, mert a csillapítók csupán erősebb éiseknél, vagy pedig az előforduló kö."ekvenciáknak csakis valamely megározott körzetében és ekkor is csak zben hatnak csillapítólag, vagy pedig, irt a nagy rezgésszámok miatt gyorsan okr emennek. A találmány célja, hogy oly kötelünk gyen, amely saját szerkezete révéin a Jöhető legcsekélyebb mérvre csillapítja a fellépő, bármely frekvenciájú kötélrezgéseket és ellenlökésekkel oly számos helyen fogyasztja el a szokásos feszültségmezők rezgésenergiáját, hogy e réven 45 teljességgel elkerüljük a bontótsérülésefcet. Ezt úgy érjük el, hogy többkoszorújú kötél munkaállásában a hullámok terjedési sebessége a köpenykötélnek nevezett 50 külső kötélrészben, valamint a magkötélnek nevezett belső részben egymástól eltérő és hogy e két kötélrész nem mereven van egymáshoz csatolva, kettejük lehetséges viszonylagos koszorúé] mozdulása 55 pedig legfeljebb néhány milliméternyi. Az új kötél úgyszólván két, egymással központos, külön kötélből áll, mimellett a külső és a belső kötél között valamely alkalmas, húzófeszültségtől csaknem men- 60 tes közteret, pl. léghézagot létesítünk. Ilyként a köpenykötél a köztérrel megszabott viszonylagos kimozdulást végezhet a magkötélhez képest. Ezenkívül a magkötél és a köpenykötél hullámtér je- 55 délsi sebességének különbözőnek kell lennie. A (c) hullámterjedési sebesség képlete: -V'-f' ahol 5 = a kötélfeszülitség, g = a gyorsu- 70 lás és 7 = a vezető fajsúlya. így tehát: — = —7— SJ c2 . / ff, Y\ amely értéket 1-től különbözővé kell ten/ /
