113199. lajstromszámú szabadalom • Berendezés helyiségekben keletkezett tűz oltására

Meirjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113199. SZÁM. — XVIIJ/b. OSZTÁLY Berendezés helyiségekben keletkezett tűz oltására. Szilvay Kornél tűzoltó főtiszt Budapest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 29-ike. Zárt helyiségekben, pl. padlásokban, raktárakban, üzlethelyiségekben, kapcsolótermekben, transzformátort tartalmazó géptermekben, stb. keletkezett tűz oltása 5 eddigelé legtöbbször úgy történt, hogy a 'helyiség ajtaját, ablakát vagy falát kinyitották, illetve feltörték vagy kibontották, hogy ilyen módon a tűzoltó-tömlőt a helyiségbe lehessen vezetni és az oltó-10 anyagot a tűzhöz lehessen juttatni. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy az ajtó vagy ablak kinyitásakor friss levegő jut a 'helyiségbe és a lappangó tűz erőre kap, sőt néha robbanást okoz, továbbá, 15 hogy a helyiségbe való erőszakos behatolás tetemes kárt okoz és nagy időveszteséggel is jár. Gyakran megtörténik pl. üzlethelyiségekben éjszaka keletkezett tüzeknél, hogy amikor a tűzoltóság a 20 helyszínére érkezik, a tűz még alig okozott kárt, de mire a vasredőnyt felfeszítik és a 'helyiségbe behatolnak, a tűz már elharapódzik és a tűzkárhoz még az erőszakos behatolás okozta kár járul. 25 A fenti hátrányok kiküszöbölésére a találmány értelmében a helyiségen oly nyílást vagy nyílásokat alkalmazunk, amelyeken át a tűzoltócső a helyiség belsejébe könnyen, időveszteség és bontási lunka nélkül bevezethető olykép, 'hogy £j$í tűzhöz a külső levegőből gyakorlatilag Téve semmi sem jut. Emellett a talál,7j mány lehetővé teszi a helyiségben túlnyomás létesítését, ami a külső levegő 85 utólagos beáramlását is meggátolja. Ilyen nyíláson át a tűz csak szárazoltókkal oltható hatásosan, mert a szárazoltó tömlőjéből kiáradó égést nem tápláló gáz és oltópor, esetleg gáz és vízharmat az egész helyiségben szétterjed és a helyiség bár- 49 mely részén keletkezett tüzet eloltja; vízzel való oltásnál a vízsugár a tűz fészkét esetleg nem találja el és nagy vízkárt okoz. A találmány tehát csak szárazoltók felhasználására alkalmas berendezésre 45 vonatkozik. A csatolt rajz a találmány szerinti berendezés néhány példaképem megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az egyik megoldási alak metszete, a 2. ábra pedig má- 50 sik megoldási alakkal felszerelt helyiség metszete; a 3. és 4. ábra két további megoldás nézete. Végül az 5. ábra a berendezéshez tartozó tűzoltócsövet szemlélteti. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a he- 55 lyiség (1) ajtajában előnyösen körkeresztmetszetű (2) nyílás van, melynek egyik vagy mindkét végét egy-egy (3) fémhüvellyel vagy más anyagból készült hüvellyel béleljük ki. A hüvelyekben cél- 60 szerűen bádogból készült (4) fedőlap vagy kupak van, amely a (2) nyílást elzárja és az egész berendezésnek csinos külsőt kölcsönözhet. A (4) fedőlapon pl. dombornyomással Teklámfeliratokat és rajzokat he- 65 lyezhetünk el, amelyek különösen akkor hatásosak, ha a (2) nyílás az ajtókilincs mellett, tehát feltűnő helyen van. A (2) nyílás azonban nemcsak a helyiség ajtajában, hanem ajtókeretében, ablakánál, 70 falában, menyezetén, stb. is alkalmazható, lényeges csupán az, hogy a nyílást a tűzoltóság jól megközelíthesse és hogy a csövet (a (4) kupakok eltávolítása után) könnyen be lehessen vezetni; az utóbbi 75 cél elérésére a nyílásnak legalább akkorának kell lennie, mint a szárazoltók szokásos csővégződésének legnagyobb át-