113191. lajstromszámú szabadalom • Újítás pénzbedobásra működő, időre beállítható reteszzáras automatán

— 460 — szekrény végében, a (b) rúdtól oldalt, az (o) test felé néző részen, (z) nyílás van és e nyílásban az (x> y) szögemelő van el­helyezve. A szögemelő a (w) forgásesap 5 körül elforgatható (1. ábra) és az emelőt a rajzon nem látható rugó feszítőereje működésen kívüli, vagyis oly helyzetben tartja, hogy (x) karja á (z) nyílásban víz­szintesen fekszik, (y.) karja pedig felnyú­ló lik a szekrény belsejébe a (b) rúd mellé. A (o) testhez a (2) horog van erősítve, mely a szögemelő működésen kívüli, vagyis az automatával kapcsolatos zár reteszelő helyzetében belékapaszkodik az 15 (y) emelőkarba (2. ábra) és azt függélyes helyzetben rögzíti. Az (x) kar vége kiáll az automataszekrényből és az automatá­val kapcsolatos zárószerkezet fölé nyúlik, esetleg azzal csuklósan össze is van kap-20 csolva. A (b) rúddal párhuzamos helyzetű (c) rúdnak hátsó végén levő (3) csap furatán a (4) csavarorsó megy át. A (4) csavar­orsónak a (3) csaptól jobbra és balra eső 25 részére egy-egy (5) anya van felhúzva, melyeknek segélyével a (4) orsó bármely előre beállított helyzetében rögzíthető. Az automata működésen kívüli, vagyis az automatával kapcsolatos zárószerkezet 80 reteszelt helyzetében a (4) orsó vége a (g) nyelv (k) ütközőlapjának támaszko­dik (2. ábra). A (c) rúdból a (6) ütközőcsap nyúlik fölfelé, a (b) rúdhoz pedig, a rúd hossz-35 tengelyére merőleges irányú (7) kar van erősítve, mely a (c) rúd fölé nyúlva, a (b) rúdnak a (III) nyíl irányú (2. ábra) moz­gatásakor beléütközik a (6) csapba. A (c) rúdnak egyik (cl) oldala fogazott 40 és e fogazással az önmagában ismert ru­gós (8) óraműnek (9) fogaskereke kapcso­lódik. Az automataszekrény mellső részében elhelyezett ismert (10) számlálószerkezet 45 tengelyére a (c) rúd útjába eső <11) for­gatókar van szerelve. Az automata a következőképpen mű­ködik: Az (x) karnak az automataszekrényből 50 kiálló vége összeköttetésben áll a záró­szerkezettel, pl. a kar (16) csapnyúlványa nekitámaszkodik a (12) forgáscsap körül elbillenthető (13) elzárólapnak (1. ábra). A (13) lap saját súlyánál fogva álló hely-55 zetben igyekszik maradni és ebben a hely­zetben reteszel, pl. elzárja a billiárdasz­talnak golyóvisszavezető csatornáját. Ek­kor az automata működésen kívüli hely­zetében az (x) kar vízszintes. Ha a rete­szelést oldani akarjuk, pénzdarabot do- 60 bunk az (s) csatornába s azután a (d) fogantyúnál fogva a (b) rudat az (m) rugó ellenében a (III) nyíl irányában előre húzzuk. A pénzcsatornából a (p) nyílásba eső pénzdarab az (o) testet az (n) 65 forgástengelye körül a (II) nyíl irányában kis szögfoidulattal elfordítja, ezáltal az (ö) test eltávozik a fb) rúd (v) kiugrásá­nak útjából úgy, hogy a (b) rúd akadály nélkül előre húzható, ugyanakkor pedig 70 a (2) horog kikapcsolódik az (y) emelő­karból úgy, hogy az (x, y) szögemelő sza­baddá válik. Amint most a (b) rudat előre húzzuk, a (p) nyílásban levő pénzdarabot a (b) rúd (t) kiugrása magával viszi 75 mindaddig, míg a pénzdarab a szekrény fenéklapjának kibocsájtónyílása fölé ér­kezve, el nem távozik. A (b) rúd mozgása közben a (7) kar beléütközik a (6) csapba és a (c) rudat is elmozgatja a (III) nyíl 80 irányában. A (c) rúd előremozgása köz­ben az óraművet felhúzza. Ugyanekkor a (c) rúd mellső vége beléütközve a (10) számlálószerkezet (11) forgatókarjába, a számlálószerkezetet egy számmal tovább 85 állítja úgy, hogy az automatába dobott pénzdarabok száma, illetve az automata működésbe hozásának száma ellenőriz­hető. A (b, c) rudakat addig lehet előre 90 húzni, míg a (6) csap nem ütközik a (14) vezetékbe. Ekkor a (d) fogantyút elen­gedve, az (m) rugó a (b) rudat visszatéríti korábbi helyzetébe, míg a (c) rudat az óramű fogvatartja előrehúzott helyzeté- 95 ben. Minthogy ily módon a (c) rúd elma­rad a (b) rúdhoz képest, a (4) csavarorsó is eltávolodik a (g) nyelv (k) ütközőlapjá­tól ós a nyelvet szabaddá teszi. Ekkor ér­vényesül a nyelvre ható (j) rugó feszítő- 100 ereje, mely a nyelvet az (f) forgáscsap körül a (I) nyíl irányában lökésszerűen elforgatja a 3. ábra szerinti helyzetbe. A nyelv elfordulásának határát az (i) nyúlvány szabja meg, mely nekiütközik 105 a (b) rúdból kiálló (il) peceknek (3. ábra). Elfordulás közben a (g) nyelv (h) kam­pója nekicsappan a (2) horog kikapcsoló­dása folytán szabaddá vált (y) emelŐkar­nak és azt a (w) forgáscsap körül hátra- no billenti, minek folytán az (x) emelőkar vízszintes helyzetéből rézsut lefelé álló helyzetbe bilién (1. ábra). Minthogy az (x) kar (16) csapnyúlványa nekitámasz­kodik a zárószerkezet (13) billenőlapjá- 115 nak, az (x) kar lebillenése közben a (13) lap a (12) forgástengely körül az álló­helyzetből elfordul fekvő helyzetbe (1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom