113183. lajstromszámú szabadalom • Nem vezető alaktest, különösen villamos kisütőedények elektródáinak támasztó teste és eljárás előállítására

Megjelent 1935. évi október li

ó 15-én

. _ MAG TAR K1BÁLTI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113183. SZÁM. — VH/g. (VII/d.) OSZTÁLY. Nem vezető alaktest, különösen villamos kisütőedények elektródáinak támasztó teste és eljárás előállítására. Allgemeiiie Elektricitats-Gesellschaft cég" Berlin. A. bejelentés napja 1934. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 30-ika. Az iparban nem vezető oxidokat gyakran használnak alaktestek előállítására. Erre a célra főképpen az alumínium és a magnézium oxidjai alkalmasak. Az 5 oxidokhoz zsugorító adalékokként talkumot, samottlisztet vagy más szilikáttartalmú anyagokat szokás keverni. Némely célra azonban az ilyen keverékek égetésével előállított alaktestek nem váltak be. 10 Magasabb hőmérsékleteken villamos vezetőképességük és hővezetőképességük fokozódik, villamos tulajdonságaik kedvezőtlenek, így pl. dielektromos veszteségeik nagyok és a hőmérséklet változásai-15 nál nem mutatkoztak állandóknak. Ezért a villamos tulajdonságok javítására különleges tisztított oxidok használatát hozták javaslatba. A szokásos eljárásokkal azonban nem sikerült az ilyen tiszta 20 oxidokból olyan alaktesteket előállítani, melyek minden követelménynek megfe^ leltek volna. Beható kísérleteink azt mutatták, hogy a régebbi felfogással ellentétben, kellő 25 tisztaságú oxidok, még pedig magnéziumoxid és berilliumoxid keverékének felhasználásával kitűnő minőségű nem vezető alaktesteket jelentékenyen egyszerűbben állíthatunk elő, mint az egyes tiszta oxidokból. Aszerint, hogy az alaktestnek milyen tulajdonságait kívánjuk meg, a berilliumoxid mennyiségét esokély adaléktól egészen mintegy 40%-ig fokozhatjuk. Az oxidokat célszerűen por-35 alakban keverjük, formákba sajtoljuk és égetjük. Az alaktesteket azonban fecskendezéssel, öntéssel és hasonló eljárásokkal is alakíthatjuk. Ügy is járhatunk \ el, hogy az alaktesteket az alakítást követően folytonos üzemben szárítjuk és éget* 40 jük. Ennek az eljárásnak különösen az alaktestek fecskendezésénél lehet jelentősége. Az említett anyagokból előállított alaktesteknek összetételük folytán valamivel 45 alacsonyabb zsugorítási hőmérsékletük van, mint az egyes oxidokból előállított testeknek. Ez a tulajdonság különösen villamos kisütőedények nem vezető támasztótesteinek előállításánál fontos. A 50 zsugorítási hőmérséklet csökkenése lehetővé teszi, hógy a testeket a hozzájuk erősített fémrészekkel együtt hevítsük, anélkül, hogy ez bármilyen vonatkozásban káros hatású volna. Az alacsonyabb 55 zsugorítási hőmérséklet ellenére az előállított alaktestek kielégítő szilárdságúak. A zsugorítási hőmérséklet még mindig jóval ama hőmérséklet felett van, melynek a testek üzem közben vagji a villa- 50 mos kisütőedények előállítása alatt ki vannak téve. Az üzemi hőmérsékletet a találmány szerint előállított alaktesteknek rendkívül kicsiny dielektromos veszteségei még jelentékenyen csökkentik. 65 Villamos vezetőképességük magas hőmérsékleteken csekély, mimellett a testek hőmérsékletváltozásokkor kiváló állandóságuak. Meglepő az a tapasztalatunk, hogy a 70 tiszta oxidok keverékéből készült alaktestek végleges megmunkálását az égetés után végezhetjük. Habár ezek a testek eléggé kemények és ellenállók ahhoz, hogy különösen villamos kisütőedények- 75 ben gyakorlatilag használhatók legyenek, azokat utólag mechanikailag meg is munkálhatjuk, pl. fúrhatjuk, fűrészelhetjük,