113177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rajzok vonalkázására

Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11317 7. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Berendezés rajzok vonalkázására. Ifj. Varga Sándor lakatos Budafok. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 21-ike. Találmányom rajzok vonalkázására való berendezés. A találmánybeli berendezés lényege abban van, hogy a vonalkázó háromszög átfogójára erősített, meg-5 felelően fogazott, tetszőleges anyagú lemez fogazatába a rajzlaphoz szorítható, alaplemezül szolgáló vonaJlzó, háromszög vagy máis megfelelő vezetőéllel ellátott, lemezre erősített, tetszőleges anyagú lap 10 nyúlványai illeszthetők. A vonalkázás e berendezéssel úgy történik, hogy az alaplemezre erősített lap megfelelő nyúlványát a vonalkázó háromszögre erősített fogazott liap megfelelő mélyedésébe tol-15 jnk, az alaplemez és a vonalkázó háromszög éleit egymáshoz illesztjük és ezeknek a rajzlapon történő, felváltott eltolásával a háromszög vonalkázó élén a kívánt vonaltávoteágnak megfelelő eltoiá-20 sokat létrehozzuk. A találmánybeli berendezésnek, az eddigiekkel szemben, többek között, azok az előnyei, hogy bármely vonalzó, illetve háromszög felszerelhető vele, előállítása egyszerű és olcsó, mozgó 25 alkatrészek (csavarok, stb.) nincsenek és így a vonalkázás vele tökéletesen foganatosítható. A mellékelt riajz 1. ábráján a találmány szerinti vonal-30 kázó berendezés alaplemezére erősítendő lapot, a 2- ábrán a vonalkázó háromszögre erősítendő, fogazott lapot felülnézetben tüntetjük fel. A 35 3. ábrán a vonalkázó berendezés egyik foganatosítási alakját összeállítva, felülnézetben ábrázoltuk. A (h) alaplemezre erősítendő (a) lapnak különböző szélességű, derékszögű, négyszögű (b) és (c) nyúlványai vannak, 40 melyek az (i) vonalkázó háromszögre erősítendő (d) fogazott lap. különböző szélességű, derékszögű négyszögű (e, f, g) mélyedéseibe illeszthetők. A (b) és (c) nyúlványok szélességi mé- 45 reteit úgy készítjük, hogy a (b) vaigy a (c) nyúlvány az (e, f, g) mélyedések bármelyikébe illeszthető legyen, úgy hogy a nyúlványnak a mélyedésben bizonyos játéka legyen. Az (e, f, g) mélyedések 50 szélessége viáltozó, hogy a (b) vagy (e) fogak közvetítésével az (a) és (i) lapok különböző mértékű eltolása lehetséges legyen. A különböző mértékű eltolás teszi lehetővé azít, hogy az (i) vonalkázó há- 55 romszög (k) vagy (j) élei mentén, bizonyos határok között, tetszőleges távolságú, párhuzamos vonalakat húzhatunk. Az 1., 2. és 3. ábrákon vázolt foganatosítási alakkal hatféle vonialtávolságot ál- 60 Hthatunk elő. Megfelelően hosszabb (d) lap különböző szélességű mélyedéseinek szaporításával tetszőleges, további vonaltávolság előállításia válik lehetővé. Az (a) és (d) lapok, természetesen, he- §5 lyeit is csierélhetnek, amely esetben az (a) lap vonalkáizó háromszögön, a (d) lap pedig a (h) alaplemezien foglal helyet-Szabadalmi igény: 1. Berendezés rajzok vonalkázásária, me- 70 lyet az jellemez^ hogy a vonalkázásra való háromszög egyik oldalára erősített, tetszőleges anyagú, fogazott lemez fogazatába a rajzlaphoz szorítandó és vezetőéllel ellátott lemezre 75 erősített, tetszőleges anyagú lap nyúlványai illeszkednek. 1 rajzlap melléklettől. Pallas nyomda, Budapest.