113174. lajstromszámú szabadalom • Távjelzőkábel főként antenna hozzávezető kábel

Megjelent 1935. évi október lió 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 113174. SZÁM. — "Vll/j. OSZTÁLY. Távjelzőkábel, főként antenna hozzávezető kábel. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság-, mint a Siemens & Halske Aktiéng-esellschaft, Berlin-Siemensstadti cég- jogutóda. A bejelentés napja 1933. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 17-ike. Antenna hozzávezető kábeleknél fontos, hogy kapacitásuk lehetőleg kicsi legyen,. A vezeték kapacitása annál kisebb, minél kisebb a vezető átmérője, mi-5 nél távol,ább van a vezetőt körülvevő fémköpeny a vezetőtől és minél kisebb a dielektrikum hatásos dielektromos tényezője. A dielektromos tényezőt úgy tartjuk kis értéken, hogy a vezetőt az azt kö-10 rülvevő fémköpenytől olyan dielektrikummal választjuk el, melynek nagyobb része levegő. Eddig légürszigetelés felépítésére főként a távjelzőkábel technikában elterjedt zsinór légür-szigetelést használ-15 ták, amelynél a vezetőt csavarvonalakban tekercselt zsinór veszi körül. Ugy is készítettek azonban légürszigetelést, hogy szigetelő anyagból való gerincekkel vagy gerincszerűen elrendezett szalaggal tar-20 tották a vezetőt központosán az azt körülvevő köpenyben. Végül alkalmaztak már a vezetéket központos helyzetében tartó, egymástól közzel elválasztott köztartó testeket is. Ez utóbbiakat azonban 25 ritkán használták, minthogy köztartó testek alkalmazása az előállítási költségeket növeli és a vezeték kapacitása csak kevéssel kisebb, mint a szokásos zsinórlégihszigetelésnél. Ennek elsősorban az az 30 oka, hogy a köztartókat egymástól arány•ag rövid távolságokban kell alkalmazni, hogy a vezető központos helyzetét biztosítsák. Ez okból a köztartók egymástól való távolságának a vezetőt körülvevő 35 burkolat belső átmérőjéhez való viszonyát 0.4—0.6 mm átmérőjű vezetőnél 7-nél kisebbre veszik. A találmány alapja az a felismerés, hogy egyrészt a vezetőt szigetelő anyagok befolyása a hatékony dielektromos 40 állandó növelésére annál nagyobb, minél közelebb vannak ezek a szigetelőanyagok a vezetőhöz és hogy másrészt nem lényeges, hogy a vezető az azt körülvevő köpenyben pontosan központos elhelyezésű 45 legyen, minthogy az exaxiális elrendezésből zavaró kapacitásváltozások nem keletkezhetnek. Ennek a felismerésnek az alapján, a találmány értelmében a vezetőre felfekvő köztartókat olyan mérték- 50 ben hagyjuk el, hogy ezzel a kapacitást nagyobb értékkel csökkentjük, mint amennyi a kapacitás növekedése a vezető nem pontosan központos helyzete esetén volna. A találmány legegyszerűbb kivi- 55 teli alakjánál a szigeteletlen, illetőleg gyengén szigetelt vezetőt célszerűen hajlékony, szigetelőanyagától való köpenyben lazán helyezzük el, mimellett a szigetelőanyagból való köpeny belső átmérője lé- 60 nyegesen nagyobb, de legalább négyszer akkora, mint a vezető átmérője. Általában a vezető a szigetelőanyagból való köpenyen belül már azért sem helyezkedik el egyoldalasan, mert a kábel 65 csak ritkán van vízszintes, nyújtott helyzetben, hanem vagy függőlegesen, vagy hullámos alakban elrendezett. Annak a veszélyét, hogy a vezető egyoldalú helyzetet vesz fel a szigetelőanyagból való 70