113170. lajstromszámú szabadalom • Sugárvédelmes röntgencső

Megjelent 1935. évi október lió 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113170. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Sugárvédelmes röntgencső'. C. H. F. Müller Aktiengesellschaft cég-Hamburg-Fuhlsbüttel-ben. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 3-ika. Röntgencsövekkel kapcsolatban a suga­raknak nem kívánatos helyen való kilépé­sét megakadályozó eszközök sokféle kivi­telben ismeretesek. Főleg úgy jártak el, 5 hogy az anódán a gyujtóíolt környezetét, amelyből a röntgensugarak kilépnek, a sugarakat át nem bocsátó ernyőkkel vél­ték körül, melyeket vagy az elektródák­hoz erősítettek vagy pedig a csőtesten, pl. 10 az üvegfalazathoz olvasztás révén rendez­tek el. Hogy a sugarak a eső tengely­vonala irányában ki ne lépjenek, az anóda mögött a vákuumtéren kívül a hűtésre való anódaüregen nehéz fémből való kerek 15 tárcsát is alkalmaztak. Ezek az isimert védőrendszabályok általában elégséges vé­delmet nyújtanak nem kívánatos sugárzás ellen, mivel a wolfrámból való, mellső anódafelületet körülvevő réztestnek rend-20 szerint elégséges vastagsága van ahhoz, hogy a ferdén kilépő sugarakat is el­nyelje. Sajátos nehézség mutatkozik azon­ban, ha az üzemet több 100.000 Volt-nyi extrém nagyságú feszültségekkel tartjuk 25 fenn. Ilyen nagyfeszültségeken a röntgen­sugarak áthatolóképessége annyira nagy, hogy a sugarakat kilépésükben a rézből való anóda sem képes tökéletesen meg­akadályozni. A találmány szerint úgy lé-80 tesítünk olyan járulékos védelmet, mely még a legkeményebb röntgensugarakhoz is elégséges, hogy a rézből való anóda­testbe nagy elnyelőképességű anyagból, pl. ólomból, wolfrámból vagy efféléből S5 való gyűrűt eresztünk be. Ez pl. úgy tör­ténhet, hogy a rézből való anódatestbe ki­felé nyitott, gyűrűs teret vájunk, amelybe a nehézfémből való gyűrűt beillesztjük. Miután az anódatestből való sugárkilépés súroló jellegű volna, a nehézfémből való 40 gyűrűnek nem kell teljes terjedelmében azonos falvastagságúnak lennie, hanem ezt a gyűrűt, azért is, hogy az anóda sú­lyát túlságosan nei növeljük, hátrafelé kúposán vékonyodóan készíthetjük. Az 45 anódatestbe vájt gyűrűs térben szabadon maradó teret ekkor célszerűen olyan má­sodik gyűrűvel zárjuk el, mely könnyebb fémből készült, amilyen a vörösréz vagy sárgaréz, amivel egyúttal a nehéz,fémből 50 való gyűrűt helyzetében rögzítjük. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az 1. ábra a találmány szerinti röntgencső tengelyimetszete, a 55 2. ábra pedig ezen röntgeneső anódájá­nak nagyobbléptékű hosszmetszete. Az ábrázolt foganatosítási példa eseté­ben a röntgencső burája két, (1) és (2) üreges üvegtestből tevődik össze, melyeket 60 egymással velük extrém vákuum ellen tö­mítően összeolvasztott (3) fémrész köt ösz­sze. Az (1) és (2) üvegtesteknek befelé irá­nyuló betüremlésük van és ezek a be­türemlések hordják a (4) izzókatódát, 65 illetve az (5) anódát. A hasznos sugárzás a (6) ablakon át lép ki. A fémből való (5) anódatestbe (7) fémgyűrűt ágyazunk, melynek falvastagsága az anóda hátsó hosszabbítása irányában csökken. Ez a 70 (7) fémgyűrű nehézfémből készült és a (7) gyűrűvel az (5) anódatest gyűrűalakú csatornájában ki nem töltött részeket (8) fémrész tölti ki, mely a (7) fémgyűrűnél kisebb súlyú és pl. vörösrézből vagy sárga- 75 rézből készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom