113162. lajstromszámú szabadalom • Asztaltűzhely
Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAD ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 113162. SZÁM. — H/h; OSZTÁLY. Asztaltűzhely. Dziky Ferenc főgépész Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 10-ike. A találmány olyan asztaltűzhelyre, vonatkozik, amely — a főzés mellett— szobáknak, helyiségeknek központi fűtéséire is használható, előnyösen elrendezett le-5 vegőadagoláiséval pedig a legrosszabb minőségű szenek füst- és korom mentes elégését is biztosítja. A találmány béli asztlailtűzhely lényege az., hogy a láng két egymástól elválasztott 10 hőtérbe vezethető. Az egyik liőtér közvetlenül a tűzhelylap, a másik pedig a sütő alatt van és e második hőtérbeo. — egymás mellett és egymás széria között — fektetett U-alakú vízcsövek vannak el-15 rendezve. Ezek a csövek szabad végükkel a másodiik hőtér melletti víztartányba tclrkolnak, állandóan víz van bennük úgy, hogy a második höltérbe átnyomuló láng, a csöveket melegítve, a víztartány vízét 20 a kívánt hőfokra emeli. A tartán yból — fent ós lenit — cirkulációs csövek vezeitiik a melegvizet az egyes helyiségekben felállított fűtőitestekhez, majd onnét újból vissza a tűzhelybe épített víztartányba. 25 Az első hőteret a második hőtérrel két egymás mellett levő rács köti össze, melyek közül az egyik rögzített, a másik mozgórócs. A mozgórácesal elzárhatjuk az állórács nyílásait úgy, hogy a láng 30 nem tud a második hőtérbe átjutni. A tökéletes, korom- és füstmentes égést a tűzrostélyon keresztül alulról fölfelé irányuló, továbbá a tűzrostély mellett, a kát hőteret összekötő rácson át, valamint 35 a sütő mellett levegőikamráiból a tűzfészek fölé vezetett, megfelelően szabályozható légáramlás biztosítja. Ha nincs szükségünk a központi fűtésre, hanem csali főzni akarunk, akkor a két 40 hőteret összekötő állórács Ián gátér esz tő nyílásait elzárjuk a rnozgóráccsai és így :az, égés, illetőleg a hőátadás az ellső* tűzhelylap alatti hőtérben történik. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmánybeli tűzhely egyik 45 példaképpen felvett alakjának hosszmetszetéit szemlélteti, míg 2- ábráján az 1. ábrára vonatkoztatott A—A keresztmetszet, 3. ábráján pedig az — ugyancsak 1. áb- 50 rán jelölt B—B keresztmetszet látható. A sízén a külső (14) és (23) terelőlemezektől határolt (24) csatornán keresztül jut a (15) tűzirostélyra. A (15) tűzrostélyhoz még eigy, a középső (13) terelőlemez 55 van csuklóval, csiappai vagy más alkalmas módon szerelve, melynek másik vége szabadon nyugszik a külső (14) terelőlemezen. A (15) tűzrosté'lynak az a végemelyhez a középső (13) terelőlemez for- 60 gathaitóan van erősítve, a tűzhely elülső oldallapján elrendezett karral emelhető és süllyeszthető. A tűzrostély le-fel mozgatásával a középső (13) terelőlemez szabad vége a külső (14) terelőlemezien csú- 65 szik, míg a rostélyhoz csappal vagy csuklóval kötött másik vége a rostéllyal együtt emelkedik. A (15) rostély és a (13) terelőlemez emelésével — ha a gyorsabb főzés végett szükség van rá — a tűzhely 70 lapjához kissé közelebb visszük a tüzet is. A (15) tűzrostély másik vége csuklóval, csappal vagy más alkalmas módon, forgathatóan van a (25) rostélytartóhoz;, esetleg a tűzhely első és hátsó oldallap- 75 jához erősítve. A tűzhely két hőtérre: a (26) felső és a (21) alsó hőtérre van osztva. A „26" felső hőteret a tűzhelylap és a (2) samotltburkolatú (4) sütő határolja és a (25) tűz- 80