113159. lajstromszámú szabadalom • Tölténytár ismétlő lőfegyverekhez

Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 113159. SZÁM. — XlX/b. OSZTÁLY. Tölténytár ismétlő lőfegyverekhez. Süllős Lajos műszerész-mester és Krepuska Lajos motorszerelő mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1935. évi január hó 25-ike. A találmány az ismétlő lőfegyvereken (pl. puskákon, golyószórókoin) alkalmazni szokásos tölténytárakra vonatkozák, ame­lyek bizonyos számú töltényt felvesznek 5 s ezeket tüzeléskor egymásután a fegy­vercső töltényürege elé továbbítják. A találmány szerinti tölténytár géppuskák­hoz is célszerűen alkalmazható, a szoká­sos hevederes rendszer helyeitt. 10 Az eddigi tölténytáraknál az ezek falai által vezetett, közvetlenül egym'áBmögött fekvő töltények sorozatát a legutolsó töltényre erőhatást kifejtő rugó tolja előre olykép, hogy a mindenkori első töl-15 tény a fegyvercső tengelyébe kerül. A töltények egymáishozszorításával történő ezen továbbításmódnál a keletkező súrló­dások, sőt ékelődések miatt niagy erőt ki­fejtő, nagyméretű rugóra van szükség; 20 továbbá ugyanezen okból a vezetékeiknek legfeljebb csak enyhe görbület adható. Az említett okok az ismeretes tölténytá­rak befogadóképességét legfeljebb 20—40 töltényig korlátozták. 25 A géppuskáknál eddig szokásos olyan szerkezeteknél, amelyeknél a töltények egy hevederen levő fülekben egymással párhuzamosan fekszenek és a heveder mozgása közben egymásután a fegyver-80 eső töltényürege elé kerülnek, nemcsak a töltényekkel megrakott, de a tüzelés­kor kiürült heveder helyszükséglete is aránytalanul nagy a szállított tölténye­kéhez képest; ez például repülőgépein erő-85 sen zavar. A találmány szerinti tölténytár az ed­diginél lényegesen nagyobbsziámú töl­tény felvételére való, mimellett a töltény­tár méretei a benne tárolt töltények cél­szerű elrendezése révén befogadóképes- 40 ségéhez képest viszonylag kicsinyek. A találmány szerint a tárolt töltények végei két koaxiális hengerpalást mentén elrendezett egy-egy, azonos emelkedésű csavarvonal-alakú kényszerpályán van- í5 nak és mozgásuk közben is mindvégig ezeken maradnak, úgy hogy a töltények helyzete állandóan közel sugárirányú. A kényszerpályák átmérőjének a tölté­nyek méreteivel összefüggő kellő meg- 50 választása mellett a töltények mindkét vége tüzeléskor csúszásmentesen gördül végig a kényszerpályákon. A töltények végeit alkalmas eleim,ek tartják, illetve vezetik a kényszerpályá- 55 kon. Ezek az elemek pl. a töltények veze­tésére alkalmas keresztmetszetű, a kény­szerpályának megfelelő csiavarvonal­alakú sínek, profilvasak, vagy pedig hen­gerek belső és külső palástján körülfutó 60 kiugrások, bemélyedések, peremiek, hor­nyok stb. lehetnek. A csavarvonalak tengelyéinek függőle­ges vagy közel függőleges elrendezése és megfelelő menetmagasság esetén a tölté- 65 nyek a vezetőelemeken önsúlyuk hatá­sára végiggördülnek és a tölténytár alsó részén levő nyíláson át egymásután a fegyvercső tengelyébe kerülnek. Ha a csavarvonalak tengelye nem füg- 70 gőleges, vagy ha függőleges tengely ese­tén a töltények mozgása gyorsabbá te­endő, avagy ezeket a tölténytár felső ré­szén levő nyíláshoz, felfelé kell továbbí­tani, akkor a találmány szerint a tölté- <75 nyek mozgása erőhatás segítségével bizto­sítható, anélkül, hogy a csakis a töltény­sorozat legutolsó tagjára gyakorolt erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom