113158. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktartány főkép könnyű szénhidrogénekhez
Megjelent 1935. évi október hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113158. SZÁM. — V/e/l. OSZTÁLY. Folyadéktartány főkép könnyű szénhidrogénekhez. Askau Willy Syndergaard oki. mérnök Kopenhágában. A bejelentés napja 1934. évi december hó 29-ike. Ha könnyen párolgó folyadékokat, így pl. benzint vagy más szénhidrogéneket oly tartányokban akarunk elraktározni, amelyek változó hőhatásoknak vannak ki-5 téve, így pl. a szabadban a föld felszínén felállított vastartányokban, amelyekre a nap rásüthet, ismert módon nagyon lényeges veszteséget okoz az, hogy a tartányban lévő folyadékból képződött és en-10 nek a folyadéknak a felszíne fölött elhelyezkedő gőzök egy része a tömítetlenségek folytán, továbbá a tartánynak ú. n. lélekzőnyílásai miatt lassanként a kiil'légbe jut. 15 A rendes körülmények között alkalmazott raktározó tartányoknál, melyek pl. vaslemezből készülnek és a szabadban állanak, lényegében véve három oly körülmény van, amely veszteségeket okoz. Az 20 egyik a tartányban lévő folyadék kiszivárgása a tartány tömítetlen részein át, a másik a folyadék felszíne fölött lévő gőzöknek vagy e gőzök ©gy részének eltávozása a tartány tömítetleni részein 25 vagy a tartány felső részén alkalmazott lélekzőnyílásokon át, amit a hőfok változásai okoznak, amelyek a folyadék felszíne fölött lévő gőz-levegőkeiveréknek változó összehúzódását és kitágulását lé-30 tesítik, miáltal az ú. n. lélekzés jön létre, amelynek az a következménye, hogy a. folyadék felszín© felett keletkezett gőzöknek igen lényeges része a lélekző nyílásokon át lassanként a szabadba áramlik; a 35 veszteségeket harmadsorban a levegő nyomásának változása okozza, amely a hőfokváltozáshoz teljesen hasonló jelenségeket hoz létre. A legelőször említett veszteségforrástól általában véve eltekinthetünk, föltéve 40 természetesen, hogy a tartány gondosan készült, míg a tartány felső részében lévő tömítetlensógek el nem kerülhető veszteségforrást jelentenek a szokásos, fémlemezekből készült és a szabadban felállí- 45 tott tartányoknál. Ezeknek a tartányoknak az oldalfalai és fedőlapja igen gyakran különböző hőmérsékleti befolyásoknak'van kitéve, amelyeknek az a következménye, hogy ezeknek a tartányoknak 50 hőokozta tágulása egyenetlen, ami tömítetlen,séget és ez a maga részéről különösen szeles időben léghuzamot okoz a tartány belsejében. Ilymódon a tartányban lévő gőzöknek nagyon jelentős mennyi- 55 sóge távozik el és az a veszteség, amit ©zek a gőzök évenként okoznak, nagyon számottevő. A harmadik veszteségforrás, vagyis az időjárás behatása szintén nagyon számot- 60 tevő veszteségeket okoz. A szabadban felállított tartányok ugyanis az időjárásváltozások közvetlen behatásának vannak kitéve, minek folytán a nagyon jelentős hőmérsékleti ingadozások, melyek külö- 65 nősen este és hajnalban állanak elő, a tartány felső részében a lélekző nyílások készítését teszik szükségessé, melyek révén az összehúzódás és kiterjedés által okozott káros túlnyomást, illetőleg vá- 70 kuumot a tartány belsejében elkerülhetjük. A hőmérsékletváltozások okozta nyomásváltozások különösen a tartányban lévő gőzöknél állhatnak elő. A példa kedvéért megemlítjük, hogy ha a hőmérsék- 75 let 15 C«-ról 30 C°-ra emelkedik — ami nyáron 24 óra leforgása alatt igen gyakran megtörténik — tekintettel arra, hogy
