113149. lajstromszámú szabadalom • Rácselektróda elektroncsövekhez
Megjelent 1935. évi október hó 233-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113149. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Rácselektróda elektroncsövekhez. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 6-ika. A találmány rácselektróda elektroncsövekhez, és pedig elsősorban nagyteljesítményű csövekhez, valamint ilyen ráccsal ellilátott nagyteljesítményű elektroncső. 5 Elektroncsövekhez Való rácsokat tudvalevőleg főleg úgy szokás készítetni, hogy a rácwot alkotó drótokat náluk merevebb tartószervekre, pl. egymással párhuzamos vastag tartódrótokra, vagy pedig drót-10 keretre tekercselve, ahhoz hozzáhegesztik. Az ilyen rácsok készítése és használata azonban nagyteljesítményű csöveknél váratlanul nehézségekbe ütközött, a következő okoknál fogva: 15 A nagyteljesítményű, azaz nagy, pl. 50 Wattnál n'agyobb anódszórásra méretezett csöveknél, mint aímilyeneik pl. az adócsövek és egyes végerősítőcsövek, a rácsok különleges üzemviszonyok közt dolgoznak. 20 Wolframkatódás csöveknél a rács üzem közben rendszerint úgy felhevül, hogy a hegesztési helyek meglazulnak, miért is a hegesztett rács használata ilyen csöveknél nem ajánlató?. Oxidkatódás csövéknéil a 25 rács nem hevül fel ennyire, ezzel szemben azonban a szekundaremisszió meggáílása céljából védőréteggel kell azt ellátni, mi pl. korom vagy arany lehet. Az ilyen réteggel már ellátott drótok azonban nem 30 jól hegeszthetők, a kész rács védőréteggel való bevonáisa pedig igen nagy nehézségekkel1 jár, főleg a kormozáshoz szükséges felhevítés előidézte szabálytalan deformációk miatt, melyek ezt a munka-35 módot gyakorlatilag használhatatlanná teszik. A találmány szerlinit mindeme nehézségeket úgy küszöböljük ki, hogy sajátos felépítésű, dróthege-ztésmentes, aizaz olyan 40 rácsot készítünk és használtak, melynél a rácsdrótok a rácstartókhoz nem hegesztés, haniem sajtolás útján vannak erősítve. A találmány szerinti rács tartói U alakú vagy H_ a la kú keresztmetszetű, fémlemezből való tartók, melyeknek mindkét szá- 45 rán fülek vannak és a rácsdrótokat helyben a tíartók szárára rásajtolt fülek tartják, célszerűen úgy, hogy a rácsdrótrészek a visszahajlított tüliek és a tartószárak közé vannak beszorítva. A fülek szélessége 50 és egymástól való távolsága egyben az egyes rácsdrótmeneteknek egymástól való távol-ágát is megszabja, A fülek a tartókkal célszerűen egy darabból vannak, de külön fülek is használhatók, ha pl. a 55 rácstartók igen rideg, vagy nehezen csákozható fémlemezből valók, mely esetben a fülek U-alakúak és más fémből valók lehetnek. A füleknek a tartószárakra váló rásajtolását mindkét esetben célrizerűen gQ megfelelő sablonokon végezzük. Az ilyen rács akár wolfram-, akár oxidkatódás csövekhez alkalmas, mert ilyen módon kormozott vagy más bevonattal ellátott rácsdrótot is jól be lehet fogni. 65 A rácstartók pl. nikkel- vagy mol ibdén -lemezből, esetleg wolframból, a rácsdrótok pedig wolframból vagy molibdénből készülhetnek. A rács a csőben tetszésszerinti módon, pl. tartóihoz erősített tartódrótok 70 útján, erősíthető meg. A rácsdrótok célszerűen úgy vannak elrendezve, hogy a rács mindegyik oldalán egy-egy drót van zegzugosán vezetve, bár ugyanaz a drót a rács másik oldalára is átmeheit. Meg- 75 jegyezzük, hogy magukiat a füleket, ha ez bármely okból szükséges, visszahajlított végükkel a tartószárakhoz hozzá is hegeszthetjük, mi a fentiek értelmében (minthogy a rác-itartók nem melegszenek fel 80
