113130. lajstromszámú szabadalom • Villamos erősítőkapcsolás és ehhez való négyrácsos erősítőcső

Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #öa|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 113130. SZÁM. — VJI/j. OSZTÁLY. Villamos erősltőkapcsolás és ehhez való négyrácsos erősítőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég' Újpest. A bejelentés napja 1934. évi április hó 24-ike. A találmány villamos rezgéseket erősítő kapcsolás és e kapcsolásban alkalmazható négyrácsos villamos kisütőcső (hexóda), melyek különösen előnyösen al-5 kalmazhatók erősítőkészülékek, főleg rádióvevőkészülékek úgynevezett végerősítő fokozatában, amennyiben az ott fellépő szükségleteknek kiválóan megfelelnek, bár a találmány értelmében más, például 10 nagyfrekvenciás fokozatokban is előnyösen alkalmazhatók. Ismeretes, hogy alacsony anódfeszültségen dolgozó egyrácsos végerősítőcsövekből akkor vehető ki nagy váltóáramú tel-15 jesítmény, ha a cső rácsára elég nagy váltófeszültséget adunk. Mivel a csőnek a karakterisztika negatív rácsárammentes területén kell működnie, nagy váltófeszültségeknek • a vezérlőrácsra adása 20 csak úgy lehetséges, ha a karakterisztika eléggé negatív területre van eltolva, ami a cső áthatásának növelésévei (az erősítési tényező csökkentésével) érhető el. Az ily csövek érzékenysége, azaz az 25 anóda áramköréhen kapott váltóáramú energia viszonya a rácsra adott váltófeszültséghez kevés. Ezért az egyrácsos végerősítőcsövekkel szemben nagy haladást jelentettek az ismert többrácsos vég-30 erősítőcsövek, amelyeknek érzékenysége már jelentékenyen nagyobb. Ha az ily többrácsos végerősítőcsövet, melynek eddigi gyakorlati foganatosítási alakja a háromrácsos cső, kis anódfeszült-35 ségen (90—110 V) kivánjuk hatásosan dolgoztatni, annyira csökkentenünk kell a cső erősítési tényezőjét, hogy a cső érzékenysége nagymértékben csökken, bár még mindig nagyobb marad, mint az egy-40 rácsos végerősítőcsöveké. Egy másik hátrány, amely különösen a közvetett fűtésű katódával ellátott csöveknél lép fel, az, hogy a karakterisztikának a negatív részbe való nagymérvű eltolása csak a cső vezérlőrácsként kapcso- 45 landó rácsának ritkításával érhető el. Ez a rendszabály azonban a karakterisztika alsó részének az elnyúlását vonja maga után. ami nagymértékben növeli a torzítást. 50 Találmányunk e hiányok kiküszöbölését célozza és pedig úgy, hogy négyrácsos villamos kisütőcsövet oly módon kapcsolunk, hogy a csőnek a katódától számított első rácsára az erősítendő váltófeszültsé- 55 get adjuk, a katódától számított 2. és 3. rács állandó pozitív potenciált kapnak, míg a 4. rácsot a katóda potenciálján vagy még ennél is negatívabb potenciálon tarttjuk. Ismeretes, hogy a többrácsos csövek át- 60 hatása (az erősítési tényezők reciprok értéke) adva van a részáthatások szorzatával. E részáthatások például egy háromrácsos végerősítő csőnél állanak: a katódától számított második rács áthatásából 65 az első rácson keresztül a harmadik rács áthatásából a másodikon keresztül és az anóda áthatásából a harmadik rácson keresztül. Minthogy az összes részáthatások törtszámok, szorzatuk ki- 70 sebb értékű lesz, mint külön-külön akármelyik részáthatás, az erősítési tényező tehát nagyobb. A találmány szerint tehát a negyedik rács alkalmazásával az áthatás tovább csökkenthető, azaz 75 az erősítési tényező növelhető úgy, hogy ezzel kompenzálhatóvá válik az áthatásnak az a növelése, melyet a katódától számított első rács (vezérlőrács) okoz. Annak ellensúlyozására, hogy az új ne- 80 gyedik rácsnak a csőbeni használata az anódáramot csökkentse, erre a kapcsolása