113127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aránylag rövid elektronsugárcsövekkel nagy képfelületek létesítésére a távolbalátás, képtelegráfia céljaira
Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113127. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Eljárás aránylag rövid elektronsugárcsövekkel nagy képfelületek létesítésére, a távolbalátás, képtelegrafia céljaira. Fernseh Aktien-Gesellschaft cég1 Berliii-Zelileiidorf. A bejelentés napja 1934. évi március hó 16-ika A találmány eljárás aránylag rövid elektronsugárcsövekkel nagy képfelületek létesítésére a távolbalátás, képtelegrafia céljaira. Az elektron sugárcsövek úgy adás-5 hoz, mint vételhez használhatók. Az adóban és vevőben az elektronsugarakat szinkron úgy vezérlik, hogy a képsíkok egymással összhangban letapintatnak. Ügy az adóban, mint a vevőben lehető-10 lcg nagy képfelület kívánatos. Az adóban azért, hogy az átviendő képet lehetőleg pontosan lehessen letapintani. Még fontosabb azonban a nagy képfelület a vevőben. A távolbalátás csak akkor 15 éri majd el célját, ha az előállított kép akkora lesz, hogy azt a szobában, vagy a filmszínház nézőterén jelenlévő összes személyek egyszerre jól láthatják. A képfelület növelésének azonban az ed-20 digi katódsugárcsöveknél tetemes akadályok állják útját. Az első a katódsugárcsövek tetemes hosszúsága. Ez nem csupán a csövek előállítási költségeit növeli tetemesen, ami különösen az ár tekintetében a 25 nagyközönség anyagi lehetőségéhez hozzá szabandó vevőkészülékeknél esik súlyosan latba, hanem a pontos képátvitelt is megzavarja. Az eddigi katódsugárcsövekkel a filmszínházakban kielégítő, pl. a 3X3 m-es 30 képnagyság egyáltalában nem érhető el, mert ehhez 15 m-es és még ennél is hoszszabb csövekre volno szükség. A gyakorlatiban kisméretű, távolból vett képet optikai úton, vetítéssel sem lehet nagyobbí-35 tani, mert e közben a távolból vett kép fényerősségének 98—99%-a elvész. A csövek hossza a képátvitel pontosságát is károsan befolyásolja, mert az egyes elektronok a cső hosszától függő hosszúságú útjukon, egymást kölcsönösen taszít- 40 ják és e közben gyakran ütközhetnek össze gázmolekulákkal, ami az elektronsugárnyaláb szóródását vonja maga után. Az elektronsugarak hosszú útja közben a földmágneses mezőnek és más zavaró idegen t5 mezőknek befolyása is megfelelően növekszik. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a távolbalátáshoz, a képtelegrafiához stb. alkalmas, aránylag rövid elektroncső- 50 nél nagy képfelület létesítését, a fentemlített hátrányok kiküszöbölését és az alább felsorolt új műszaki hatások elérését. A találmány szerint az elektroncsövet metsző síkban, még pedig az első képsíkban lé- 55 t esi tett elektronképet, melyet nem teszünk láthatóvá, egy második képsíkban nagyítva ábrázolunk. Ezt a második elektronképet láthatóvá tesszük, vagy pedig, ha láthatatlan marad, egy, vagy több to- 60 vábbi nagyításnak vethetjük alá. Ismert tény, hogy az elektronsugarak pl. elektromágneses gyüjtőtekercsekkel, vagy elektrosztatikus elektródákkal éppen úgy gyűjthetők, mint ahogy a fénysugara- 65 kat lencsékkel gyűjtik. Az elektron sugarak e tulajdonságán alapul az ú. n. „elektronoptika", amelyet különösen „elektronmikroszkópok" szerkesztésére, valódi elektronkép egy-, vagy többfokozatú nagyítására 70 használtak fel. Eddigelé azonban mindig nyugvóképek nagyításáról, nem pedig a távolbalátás, vagy képtelegrafia céljairól volt szó, melyeknél a tárgyat, vagy képet pontonként tapintják le és pontonként vi 75 szik át.
