113056. lajstromszámú szabadalom • Matricaszedő- és soröntőgép drótokon körfolyamban vezetett matricapálcákkal

— 3 — 6., 7., 8. és 10. ábrákon, látható, a rendes íráshoz szükséges helyzetének megfelelő felső-helyzetbe jut, tekintet nélkül arra, hogy előzetesen mily helyzetet foglalt el. 5 A (33) billentyű, a (24, 25) elreteszeloeme­lők és a (30, 31) karok a (36), illetve (26, 27) rugók hatására ismét kezdeti helyze­tüket foglalják el anélkül, hogy ezzel a (18) kar és a (11) görbe tárcsa mozgásba 10 jutna. A (34) billentyű 39 pecekkel a felső hely­zetében (3., 6., 7., 8., 10. ábrák) levő (18) emelőkarral kapcsolódik, a (40) pecekkel pedig a (23) csap (32) karjára hat, míg a 15 (30) és (31) emelőkarokkal kapcsolata nincs. A (34) billentyű lenyomásakor tehát a (32) emelőkar a (40) pecken át lefelé irá­nyuló forgómozgást nyer, azaz a vele a (23) csap révén fix összeköttetésben levő 20 alsó (25) ütközőemelő a (18) emelő pályá­jából kilép, úgy hogy ez (az emelő, ha a 11. ábrán látható alsó helyzetéiben van, felszabadul és a 9. ábrán látható középső helyzetbe, a (26) rugó által elreteszelésí 25 helyzetében tartott (24) elreteszelőemelő mögé juthat. Azonos módon a (34) bil­lentyű lenyomásakor a (39) pecek az eset­leg felső helyzetében levő (3., 6., 7., 8., 10, ábrák) (18) kart ugyancsak a (24) ütköző-30 emelő mögé forgatja. A (34) emelő most már a (36) rugó hatására ismét kezdeti helyzetét foglalhatja el, míg a (18) emelő­kart és ezzel a (11) görbe tárcsát a (24) ütközőemelő elreteszeli és a 9. ábrán lát-85 ható helyzetben tartja. A (35) emelő a (24, 25) elreteszelőemelők­kel kapcsolatba nem lép. A (35) emelő alsó végén (41) pecek van, mely a (18) emelő­kar felső helyzetében (3., 6., 7., 8., 10. áb-40 rák) ezen (18) emelőhöz fekszik, úgy hogy ez az emelő a (35) billentyű lenyomásakor az engedékeny ágyazású (24 25) ütköző­emelők mellett alsó, a 11. ábrán látható helyzetébe fordul. Ebben a helyzetben a 45 (18) emelőt az elreteszelési helyzetében levő (25) ütközőemelő azután is fogvia­tartja, ha a (36) rugó a (35) billentyűt kez­deti helyzetébe ismét visszahozta. Csak egy másik billentyűnek, pl. a (33) vagy 50 (34) billentyűnek lenyomásakor szabadul a (18) emelőkar az előbb ismertetett mó­don legalsó helyzetéből ismét fel és ekkor a (18) emelőkart a (21) rugó a mindenkor lenyomott [(33) vagy (34)] billentyűnek 55 megfelelő helyzetbe hozza. Mivel az ábrá­zolt elrendezésnél a (33, 34, 35) billentyűk felső vége egy síkban fekszik, a billentyűk alsó vége pedig a hozzájuk tartozó (18, 30, 31) és (32) emelőkarokkal egymással pár­huzamos különböző síkokban kapesolódr 60 nak. A (33, 34, 35) billentyűk alsó végét a 3., 4. és 6—11. ábrákon látható mó­don könyökösen alakítjuk és hajlítjuk akként, hogy bármely billentyű lefelémoz­gatásakor a mindenkor működtetett emelő- 65 kar is a kívánt mozgást végezze. Akárcsak a törzsszabad'almunk szerinti gép esetében a jelen esetben is a könnyebb felügyelet céljából a billentyűdeszka fe­lett levő (42) skálabeosztás előtt mozgó 70 (43) mutatót alkalmazunk, amelyet ugyan­az a (11) bütykös tárcsa vezérel, mely az (1) felfutási sín magassági helyzetét be­folyásolja. Ez a jelzőberendezés a szedő­nek mindenkor jelzi azt, hogy pillanatnyi- 75 lag milyen írásmód van beállítva. A (43) mutató a (3) gépkeretre erősített (44) csap körül forgatható kettős emelő, melynek csúcsa a (42) beosztás előtt mozog, ame­lyen a különböző írásmódoknak megfelelő 80 különböző jelek vannak. A (43) mutató másik alsó karja a (11) "bütykös tárcsa ágyazását alkotó karmantyú (13) gyűrűs hornyába kapaszkodik. A (11) bütykös tárcsának a (4) tengelyen való oldal- 85 irányií elcsúsztatásakor a (43) mutatónak a (13) gyűrűs horonyba nyúló vége ugyan­csak oldalt fordul és így a (42) beosztás előtt a mutatócsúcs megfelelően beáll. Az ábrázolt foganatosítási példa eseté- 90 ben a (33, 34, 35) billentyűket minden le­nyomás után a billentyűifejek alatt levő (36) rugók hozzák ismét vissza kezdeti, munkára kész nyugalmi helyzetükbe. A (33, 34, 35) billentyűket azonban egymás- 95 sal más, már ismert módon is összeköt­hetjük úgy, hogy az egyik billentyű le­nyomásakor az előbb lenyomott billentyű kezdeti helyzetébe ismét visszatér, az utoljára megütött billentyű pedig lenyo- 100 mott helyzetében marad mindaddig, amíg ez a billentyű is egy másik billentyű meg­ütése révén kezdeti helyzetébe ismét vissaamozog. Találmányunk a szedő figyelmének; te- 105 hermentésítését eredményezi, miután most már a billentyűkre vetett egyetlen pil­lantás elégséges annak megállapítására, hogy mely billentyű van lenyomva, azaz hogy a sziediett matricák melyik írásképe 110 jut az öntési forma öntési hasítéka élé. Ettől függetlenül megmarad a szedő ,szá* mára anihak lehetősége, hogy a beállított -írásképet az előbb említett (42, 43) jelző­berendezésre vetetit pillantással felismerje. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom