113055. lajstromszámú szabadalom • Füstcsőtúlhevítőelem

— 2 — nagyobb, ha a négyes csőszakasz hossza bizonyos mértéket túllép, hanem akkor is, ha azt bizonyos mérték alá csökkentjük. Ez a jelenség a következőkép magyaráz­. 5 ható: A gyűrűscsőszakaszon át való áramlási ellenállás legnagyobb része a gázoknak a gyűrűscsőbe való belépésénél keletkezik. Ez a rész annál nagyobb, miinél magasabb 10 a gázhőmérséklet és minél nagyobb en­nek megfelelően a gázok térfogata. Ila tehát a négyescsőazakaszt megrövidítjük úgy, hogy a gyűrűsosőbe való belépési hely magas gázhőmérsékletű övbe kerül, 15 úgy az áramlási ellenállásnak ez a része igen gyorsan nő és ennek megfelelően az összellenállás is nő. 11a a négyescsőöza­kasznak nagyobb hosszat adunk és ezzel az elem az ismert négyescsőtúlhevítőeleni-20 hez jobban hasonlóvá válik, úgy az új elemnek az ellenállása már kb. akkora, mint az ismert elemé és ehhez járul még a rövid gyűrűscsőszakasz ellenállása, a gyűrűsesőbelépésnél mutatkozó aránylag 25 nagy ellenállásnövekedéssel. Bizonyos feltételek (kazáiiméretek, gőz­lejlesztőteljesítmény stb.) számlára az új elem gyűrűsesőszakaszának a keresztmet­szetét lényegileg ugyanakkorára vesszük, 30 mint az ismert, egész hosszában gyűríis­esőként kiképezett túlhevítőelemét és ép­íg'y a négyescsőszakaszt ugyanolyan cső­keresztmetszetekkel és ugyanolyan csőel­rendezéseel vitelezzük ki, mint a szokásos 35 négyescsőelemet. Ily körülményeik között az áramlási ellenállás akkor a legkisebb, ha a kettős-hurokszakasz hossza az elem összhosszának 20-%a és 45%-a között van. Az áramlási ellenállás nagyLsága a kazán 40 terhelésével valamelyest változik ugyan, a megadott határok azonban az összes ter­helési viszonyoknak megfelelők, amelyek számára a túlhevítőelrendezés szóba jön. Ily új elemnek az összellenállása lényegi-45 ieg ugyanaz, mint a végigmienő négyes­cisőelemé és kb. ugyanaz, mint a végig­menő gyűrűscsőelemé. A rajzon a találmány példaképem foga­natosítási alakja látható, még pedig az 50 1. ábra az új tiílhevítőelemekkel felsze­relt mozdonykazán mellső részének füg­gélyes metszete; a 2. ábra nagyobb léptékben, vízszintes metszetben és a 55 3. ábra függélyes metszetben túlhevítő­elemmel felszerelt füstcsövet mutat. A 4—7. ábrák a 3. ábra 4—4, 5—5, 6—6 és 7—7 vonalán keresztül vett keresztmetsze­tek. Az 1. ábrán (1) a tűzszekrény, (2) a túl- 60 hevítőelemekkel felszerelt füstcsövek, (3) a, túlhevítőelemek nélküli füstcsövek, (4) a füstkamra és (6) a füstcsöveskazán kazánköpenye. A kazánban fejlesztett gőzt a (7) csövön át a füstkamirában el- 65 rendezett túlhevítőgyüjtőszekrénybe ve­zetjük. Az ábrán a (8) telített gőzkamrák egyike látható, amelyekből a túlhevítő­elemek kiindulnak. A túlhevítőelemek a füsteső mellső ró- 70 szében fekvő szakasza gyűrűscsőként ala­kított, melynek (10) külső ós (11) belső csöve van. A gyűrűscső, mellső végén, a (12) rézsútos fallal, hátsó végén pedig a (13) rézsútos fallal lezárt. A gyüjtőszek- 75 rényből jövő (14) hozzávezetőoső (15)-nél csatlakozik a gyűrűscső gyűrűteréhez. A gyűrűscső hátsó végén, annak gyűrűteré­vel, a (17) cső közlekedik, mely hátrafelé, kevéssel a tűzszekrénycsőfal előttig terjed gg és a (19) fordulóvég révén a. négyescső­szakasz (18) második csőszálával össze­kötött. A (18) csőszál, mellső végén, a (20) fordulóvég révén a (21) harmadik csőszál­lal összekötött, mely, hátsó végén a (22) §5 fordulóvéggel a (23) negyedik csőszálba megy át; ez a (23) csőiszál a gyűrűscső­szakasz (11) belső csöve révén előre, a füstkamrába, vezet és a túlhevitőgyüjtő­szekrény egy túlhevítettgőzkiamrájáboz csatlakozik. A (25, 26) és (27) tartók a túl­hevítőelemet a füstcsőben megtámasztják és a kellő helyzetben tartják. A (23) viisszavezetőcsövet még a (28) lábak tá­masztják meg a gyűrűscső (11) belső 95 csövében, A feltüntetett foganatosítási alaknál a túlhevítőelem röviddel a tűzszekrénycső­fal előtt végződik. Ez esetben még a. szo­kásos négyesesőelemmel elért túlhevítős- 100 nél 30—10 -kai magasabb túlhevítés ese­tén sem adódnak meg nem engedett ma- . gas csőfalhőmérsékietek. Ennek következ­tében a túlhevítőelem előállításához nem kell különleges szerkezeti anyagot alkal- 105 mázni. Ha még magasabb túllievítési hő­mérsékletek kívántatnak meg, akkor a kettős-hurokszakaszt, különlegesen hőálló szerkezeti anyag alkalmazása vagy el­égés elleni máls védőeszközök használata mellett, tovább meghosszabbíthatjuk a tűzszekrény felé vagy egészen a tűzszek­rénybe. Ez esetben a csőből készített

Next

/
Oldalképek
Tartalom