113055. lajstromszámú szabadalom • Füstcsőtúlhevítőelem
Megjelent 1935. évi október hó 233-én . • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113055. SZÁM. — V/e/3. OSZTÁLY. Füstcsőtúlhevítőelem. Schmidt'sclie Heissdampf Gesellschaft m. b. H. cég •; Kassel-Willielmshöhe. A bejelentés napja 1935. évi január hó 17-ike. Füstcsöves kazánok, különösen mozdonyok füaícöo^es kazán jaa nak túlhervítőeleimeikeaat többnyire áz ú. n. négyescsővagy kettős-burokelemeket használják. 5 E túlhevítőelemek négy csőszálból állnak, amelyek három fordulóheliyel két csőhurokká vannak összekötve. A gőz egymásután áramlik a két csőhurkon át úgy, hogy a füeícsőben kétszer ide- és od!a> 10 áramlik. Ismeretesek továbbá két koncentrikus csőből álló, ú. n. gyűrűscsőelemek. Ezeknél a gőz a külső és a belső cső közötti gyűrűs térben a füstgázokkal szemben ellenáramban áramlik és azt a gyűli rűscső belső csövében levő üreges térben elrendezett visszavezetőcsövön át vezetik : ' vissza. . ;H; . A taláíínlöiy egy gyűrűcsőszakaszból és égy kéttóshuxokszakaszból összetett új 20 túlhevítőelem. A gyűrűscsőszakasz a füstcső mellső végére terjed ki, ahol a füstgázok már le vannak hűlve. A kettőscsőhurok a füstcső hátsó részében van, amelybe a tüzelésből/jövő forró füstgázok 25 belépnek. A túlhevítőelem gyűrűscsőszakaszának gyűrűsterén a gőz teljesen ellenáramban áramlik a füstgázokkal szemben úgy, hogy a rendelkezésre álló hőmérsékletesést a legkedvezőbb körülmé-30 nyek között használjuk ki. A csatlakozó kettős-hurpkszakaszban, mely a túl hevítőelemeknél szokásos keresztmetszetű csővekből készül, a gőzsebesség nagyobb, úgy hógy az áramló gőz a csőfalat hatékonyan 85 hűti. Az új túlhevíitőelemmel tehát, a cső szerkezeti anyagénak veszélyeztetése nélkül, nagyobbfokú túlhevítést érhetünk el. Gyűrűscsőelemnél is elérhetünk ugyan a normális négyescsőelem,ben elérhető túlhevítósi hőmérsékleteknél magasabb túl- 40 hevítési hőmérsékleteket, ha a gyűrűsesőelemet a tűzszekrénycsőfal közeléig vezetjük; ez esetben azonban a túlhevítőelem megengedhetetlen igénybevételei lépnek fel, egyrészt, mert a gyűrűstérben levő 45 csekélyebb gőzsebesség következtében a csőfalnak a hűtése a füstcső mellső, igen forró részében már nem kielégítő, másrészt, mert a gyűrűscső mellső és hátsó vége közötti hőmérsékletkülöníbség igen 50 nagy és végül, mert a füstgázoknak kívül és belül különböző a hőmérsékletük és ennek következtében a belső cső hőtágulása a külső cső hőtágulásától eltérő. E hátrányok a kettős-hurokcsőnél nem 55 lépnek fel, mert a túlhevített gőz hőmérséklete fokozatosan emelkedik és ennek következtében a hőátmeneti szám mindenütt megfelelő. A kétszer ide- és odagört bített csőhurok nagyon rugalmas, úg£ 60 hogy hőtágulásoktól és azzal kapcsolatosan túlságos mérvű anyagigénybevételektől annál kevésbbé kell tartanunk, mert a kettős-huroknak négy csőszálát ugyanazon hőmérsékletű füstgázok veszik körül. 65 Az új túlhevítőelem további lényeges előnye az, hogy a túlhevítőcsövekkel felszerelt füstcsöves kazán bevált huzamviszonyai lényegileg megmaradnak. Kísérletekből kitűnt, hogy a két szakasz vi- 70 ezonylagos hosszának a megváltoztatásával a füstgázoknak a füst csőben való áramlási ellenállása megváltozik. Az ; áramlási ellenállás nemcsak aikkor lesz
