113014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savkátránynak műszakilag értékesíthető olajokká való feldolgozására

Megjelent 1935. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113014. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLYEljárás savkátránynak műszakilag értékesíthető olajokká való feldolgozására. Rostler Fritz hivatalnok és Meliner Vilma magánzó mindkettő Wien. A bejelentés napja 1934. évi november hó 10-ike. Ismeretes, hogy az ásványolajoknak kénsavval, oleummal vagy kénsavtartalmú anyagokkal való finomításánál keletkező savkátrányok a vegyiipar leg-5 terhesebb hulladéktermékei közé tartoznak. E savkátrányok összetételéről az irodalomban csak nagyon határozatlan és ellentmondó adatok találhatók. Általában azonban újból meg újból megismétlődik 10 az a feltevés, hogy a savkátrányok kokszszerű bomlástermékekből állanak és a finomítási módszertől, valamint a nyersolaj eredetétől függően különböző összetételűek, úgy hogy egységes és gazdasá-15 gos feldolgozásuk nem lehetséges. Általános tehát az a felfogás*, hogy a savkátránynak egynemű termékek előállítására való feldolgozása már abból az okból sem lehetséges, mert a savkátrányok a leg-20 különfélébb összetételűek. Nagyon megerősíti ezt a felfogást egyrészt a savkátrányoknak — eme rosszagú hígfolyóstól szilárdig változó halmazállapotú termékeknek — a külseje, másrészt pedig az, 25 hogy a számos szabadalom szerint, az eljárások megismétlésénél, nem lehet egységes terméket kapni. A savkátrányok hasznosítására ezideig a legkülönbözőbb módon végzett kísérle-30 tek, a kiindulási anyag összetételének ismeretlen volta következtében, hibás rendszabályokra vezettek és ennek megfelelően nem jártak a kívánt eredménnyel. E hulladéktermék összetételére vonat-35 kozó rendszeres vizsgálatok folyamán megállapítottuk, hogy a savkátrányok szerkezetét illető eddigi felfogások tévesek voltak. Nem elszenesedési termékekről van szó, —• amint ezt eddig feltételezték — amelyek már változó összetételük kö- 40 vetkeztében sem jönnek műszaki felhasználás szempontjából tekintetbe, hanem telítetlen szénhidrogének meghatározott reakciós termékeiről, amelyekből a szénhidrogének a találmány szerinti eljárás- 45 sal paraffin mellett csaknem egész menynyiségiikben és meglehetősen egyformán maradó minőségben kitermelhetők, mimellett a vegyi reakció folyamatát is messzemenően felismertük. 50 A találmány szerint kapott olajok, amelyeknek közelítő összetétele, megállapításunk szerint (C,H,)n (C=90%, H=10%), csekély eltérésekkel, igen értékes tulajdonságok egész sorával rendelkeznek. Faj- 55 súlyuk meglehetősen nagy, forrpontjuk magas, viszkozitásuk nagy, (a kapott olajak viszkozitása rendszerint tizes hatványokkal nagyobb, mint azé a finomítványé, amelyből a savkátrányt kaptuk), 60 bizonyos száradóképességük van, a legkülönbözőbb atomcsoportokat veszik fel, stb. Ezek az olajok tehát új nyersanyagai a vegyiiparnak, mert csak most válnak először nagy tömegekben hozzáférhetővé. 65 A találmány lényege egyszerű és annak gyakorlati foganatosítása is szerkezetbeli nehézségek nélkül vihető ki. Az említett olajokat vagy azok származékait a savkátrányoknak kénsavat léha- 70 sító, ill. megkötő vagy kiszorító szerekkel való kezelésével és ezt követő extrahálással vagy légritka térben való lepárlással kapjuk. A lepárlás lehet vízgőzlepárlás. Bizonyos katalizátorok, pl. fémek és 75 fémsók, különösen vas és réz, ill. ezek sói a termelési hányadot fokozzák és az összetétel egységességét elősegítően hatnak.