113013. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések elnyomására

- 2 — danciákat csakis egyetlen L önindukció, (; kapacitás vagy R ohmos ellenállás alkotja, úgy nyilvávaló, hogy az (a, b) és 1 (c) impedanciákat jwL vagy -—^ imajwC 5 ginárius érték vagy pedig a reális R érték jelképezheti. Mint az előbb megadott vonatkozásokból közvetlenül következik, ebben az esetben az (x, y) vagy (z) impedanciák egyike csakis akkor tartalmaz 10 negtive reális komponenst, ha a b c a c ab a ' b e hányadosok egyike negatív reális érték. Ha pl. azt kívánjuk, hogy az A és C foapcsok közötti (y) impedancia tartalmiaza c 15 zon negatíve reális komponenst, az -hányadosnak kell negatíve reálisnak lennie. Ha az (a, b) és (c) impedanciákat az 3. ©a = 0; csc = ~ 2 ' (b).eJt

;

'b

; c = (c)e,

'Y

C a c a = (a) eJv

a

; b 20 komplex kifejezésekkel fejezzük isi, a — hányados negativ reális értékű, ha ©a -j- ©c = + 77 -f- ob Az előbbi feltételt többféleképpen elégíthetjük ki: 25 1.

cpb = 0; ©a = sc = u CLZCIZ (b) impedancia ohmos ellenállás, az (a) és (c) impedanciák pedig önindukciók. Ezt a kapcsolást a 3. ábra mutatja. Az (y) impedancia számára a következő ki-30 fejezést kapjuk: /r i T \ 4" y=J

w(L1

+ Lí

) ~ Ebből a kifejezésből kitűnik, hogy ezt az impedanciát Li + L2 önindukció és a <°2

E1

-4— L 2 frekvenciától függő, j, - értékű 35 negativ ellenállás soros kapcsolása alkothatja. 1 2. <pb = 0 ; <pa = <pc = u ataaz a (b) impedancia ohmos ellenállás, míg az (a) és (c) impedanciák kapacitá-40 sok, amint ezt a 4. ábra inutaja. Ebben az esetben az (y) impedanciát a következő képlet fejezi ki: = í 1 \ 7 j'wlcl ~t

_

~c2/ (020! Ca

R tehát az (y) impedancia negatíve reális 45 komponenst tartalmaz. Ezt a kombinációt, amelynél az (y) impedanciát a J j<oC ^ v ) kifejezés fejezi ki, az 5. ábra mutatja. 50 Nyilvánvaló, hogy az (y) impedancia reális komponense csakis az esetben ne-1 gatív, ha az 01^=---— önírekvencia a -LO rendszerben folyó váltóáramok frekvenciájánál nagyobb. 65 ©C = 4. ©b = ; <pa = 0 , r

„ 'u A Kzt a lehetőséget a ábra mutatja. Ebben az esetben az (A) és (B) csillagpontok közötti impedanciát a következő képlet fejezi ki: 60 y=j«L + K(l \ wa ' Ebből kitűnik, liogy az (3') impendancia reális 1 része negativ lesz, ha az TO0

2

= —önfrek-IJO vencia a rákapcsolt váltakozó feszültségek frekvenciájánál kisebb. 65 Azonos eredményt érhetünk el teirmészfitps'^u ágy is, hogy az (a, b) és (c) impedanciákat bonyolultabb összetételnek megfelelően képezzük ki. Ezt a részletezést azonban már elmagyaráznunk nem 70 kell, ámbár találmányunk az ilyen kapcsolásokat is felöleli. A találmányunk szerinti kapcsolások előnyösen használhatók elektromos szűrőkkel kapcsolatban, hogy az alkalmazott 75 csévék ohmos ellenállását megszüntessék és ezzel e szűrők bizonyos .tulajdonságait javítsák. A 7. ábra példaképen a 3. ábra szerinti csillagkapcsolás kombinációját mutatja 80 Lm önindukcióból, Co kapacitásból és Ro ohmos ellenállásból (ez utóbbit a oséve ellenállása maga alkothatja) álló körrel. Egyszerű számítás mutatja, hogy az (A) és (C) kapcsok közötti impedancia végte- 85 len naggyá válhat. Ezzel az esettel van dolgunk, ha 1 , „=

_L R. R0 kapcsolóé) e-és to 2

= (Lo+Li+L^Co Ha ezeket a feltételeket a mek helyes méretezésével adott írok ven- 90 eia számára kielégítjük, e frekvencia esetében az (A, B) kapcsokról a (C, D) kapcsokra energiaátvitel egyáltalán nem megy végbe.