113012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textil-rostok tisztító kezelésére (degumizására)

Megjelent 1935. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113012. SZÁM, — XIY/e. OSZTÁLY. Eljárás textil-rostok tisztító kezelésére (degumizására). Mazzetti Mario országgyűlési képviselő Róma. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 28-ika. Olaszországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 4-ike. 5 Textilrostok tisztító kezelése (degumizása) körül folytatott gondos vizsgálódások arra az általános megállapításra vezettek, hogy mindazon anyagok, amelyek bármiféle emulzióban lévő kolloidok védelmében közreműködnek, a textil-rostok tisztítását (degumizását) is elősegítik, ha azokat megfelelő hőmérséklet és nyomáa mellett lúgos vagy savanyú obiatokba 10 hoztuk. Az említett védő kolloidok közé példaképpen a következőket sorozhatjuk: a proteinanyagokat és pedig a természetes vagy összetett proteineket, mint pl. a fe-15 hérjéket, enyveket, zselatinokat és kazeineket; a szerves szulfosavakat, mint pl. az egyszerű vagy összetett szulforicin* olajsavakat; az olajsavas, stearinsavas, palmitinsavas nátrium- és káliumsókat, 20 stb. és általában azokat a szappanokat, melyek szerves bázisokat foglalnak magukban; végül a gumiféléket, gyantákat, keményítőket, stb. A tisztító vagy degumizó eljárást kö-25 zönséges autoklávokban foganatosítjuk, melyekben a rostokat folyadékba merítjük, úgy hogy azokat a folyadék, amely vízből áll és a rostok súlyának mintegy tízszeresét teszi ki, teljesen elborítsa. A 30 használt víz a fentemlített kolloidális anyagok valamelyikét tartalmazza, pl. kazeint a felhasznált víz súlyának 5— 15%-a arányában. A keverékhez 1—5% marószódát és megfelelő mennyiségű 35 hidrökarbonátszappant adunk. A savanyú oldatot úgy állíthatjuk elő, hogy a tizednormál-oldatú sósav minden literéhez 20 gram kazeint adunk. A kazein mind a bázisokkal, mind pedig a sa-40 vakkal kolloidális oldatba mehet. A felsorolt anyagok beadagolása után az autoklávot lezárjuk és a benne foglalt anyagokat közvetlen fűtéssel vagy gőzzel való hevítés után 2—6 légköri nyomásnak vetjük alá. 45 A kezelés közben elért hőmérsékletek megfelelnek az auto'klávban üzemközben keletkező, telített gőzök hőmérsékletének és kb. 130—160 C<> között ingadoznak. Mintegy 40 percig tartó hevítés után, 50 ami a kezelendő rostnyaláb minéműsége szerint igazodik, a rostanyagot vízzel mossuk;, melyet 2 légköri nyomással ugyanazokba az autoklávokba vezetünk, melyekben a fentleírt kezelést végeztük. 55 A rostanyagot azután megszárítjuk és ebben az állapotában már kész akár textilipari feldolgozásra, aikiár más ipari alkalmazásra. A fentiekben leírt eljárást akkor is gQ használhatjuk, ha a fentemlített anyagok helyett más kolloidális anyagokat alkalmazunk és pedig mindenkor a standardarányszám szerint. Az olajsavas, stearinsavas és palmítin- 65 savas nátrium- és káliumsók védőkolloidok és kolloidális oldatban használandók, hogy hatásukat kifejthessék. Szabadalmi igények: 1. Eljárás textilrostok tisztító kezelésére 70 (degumizására), melyet az jellemez, hogy proteinanyagokat és pedig természetes vagy összetett proteineket, mint pl. fehérjéket, enyveket, zselatinokat és kazeineket használunk a keze- 75 léshez mintegy 130—160 C° hőmérsékletre hozott és nyomás alatt tartott, lúgos vagy savanyú oldatban.