113008. lajstromszámú szabadalom • Rugós ülő-, illetve fekvőbútor

Megjelent 1935. évi október hó 1-én. MAGYAE KIEÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 113008. SZÁM. — Yin/C. OSZTÁLY. Rugós ülő- illetve fekvőbutor. ÖZY. Goldstein Fülöpné ülőbútor és faárugyár tulajdonos Budapest. A bejelentés napja 1935. évi február hó 5-ike. Az eddigi ülő-, illetve fekvőbútoroknál az ülő-, iletve fekvőlap kerete mereven hozzá volt erősítve a bútorvázhoz és a ru­galmasságot a rugós párnázásal érték el, 5 Ez ismert bútoroktól a találmány abban tér el, hogy ülő-, iletve fekvőlapjának ke­rete részben csuklósan kapcsolódik a bú­torvázhoz, részben pedig rugóra van fel­fektetve, illetve felfüggesztve, úgy hogy a 10 súly hatása alatt a csuklós megerősítése körül rugalmasan lesüllyed és így foko­zott rugózást nyújt. A csatolt " rajzon a találmány példa­képen felvett több kiviteli alakjában van 15 feltüntetve ós pedig az 1. ábra az ülőbútor egyik kiviteli alak­jának oldalnézete és részben metszete, a 2. ábra az ülőbútor egy másik kiviteli alakjának oldalnézete és részben met-20 szete, a 3. ábra egy harmadik kiviteli alakinak oldalnézete és metszete, a 4. ábra egy további kiviteli alakinak hátsó nézete, az 25 5. ábra pedig részletrajz. A bútor ülő-, illetve fekvőlapjának (a.) kerete, a mellső keretrúdhoz erősített (b) forgáspántok segélyével csuklósan kapcso­lódik a bútor vázához, illetve a mellső lá-30 bakhoz, a keret hátsó része pedig a bú­torvázzal, illetve a hátsó lábakkal nincs összekötve, hanem szabadon leng és ru­gókra van felfektetve, illetve felfüg­gesztve. 35 Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) üléskeret hátsó része a (c) fa- vagy fómrugókra támaszkodik. E rugóknak mellső vége a (d) keresztrúdhoz van erő­sítve, középső részét pedig az (f) kereszt­rúd támasztja alá. 40 Ha az ülést megterheljük, az (a) ülés­keret a (b) forgáspántok körül lefordul és a (c) tartórugókat megfeszíti. Az ülésre ható terhet a (c) rugók fogják fel, melyek kényelmes rugózást adnak. 45 A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) üléskeret hátsó része a (g) kereszt­merevítőhöz erősített (h) lemezrugókra támaszkodik. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) 50 üléskeret, valamint a (g) keresztmerevítő között az (a) keretet alátámasztó (i) te­kercsrugók vannak elrendezve. Az ülés megterhelésekor a (h), illetve (i) rugók összenyomódnak és az ülés, épp- 55 úgy, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alak­nál, a (b) forgáspántok körül rugalmasan lefordul. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alakok­nál az ülés-, illetve fekvőkeret felerősítése 60 megfordítva is végezhető és pedig úgy, hogy a keret hátsó része van a hátsó lá­bakhoz erősítve, míg a mellső rész lengő. A rugózás természetesen a lengő rész alatt van. 65 A 4. ábra szerinti kiviteli alakmái az (a) üléskeret hátsó része a háttámla felső (k) keretrúdjához erősített (m) rugókra vagy gumiszalagokra van felfüggesztve. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az 70 (m) rugókat (n) függesztőrudak helyette­sítik, melyeknek felső végét (o) rugók kö­tik a háttámla (k) keretéhez. Az ülés megterhelésekor az (m), illetve (o) rugók megfeszülnek és az ülés a már 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom