113004. lajstromszámú szabadalom • Gyűrű és fonalvezető gyűrűs fonó-, cérnázó- és kettőzőgépekhez

— 3 — felfekvési felület előnyösen, de nem szükségképen, egy tényleges körnek a része; a (B) fonalvezetőnek (9—11. ábrák) megfelelően görbült vagy iveit (b) felfekvési 5 felülete van, amely úgy van alakítva, hogy az (A) gyűrűnek (a) felfekvési felületéhez pontosan hozzáülik, ha a fonalvezető gyűrűn normális futóhelyzetében, vagyis a 3. és 4. ábrákon (5)-el je-10 lölt, szög alatt hajló helyzetében van. Az (A) gyűrűnek előnyösen (Al) karimája van, amellyel a gyűrűt alkalmas tartóban rögzíthetjük vagy pedig a .gyűrű közvetlenül a gyűrűlemezbe sze-15 relhető és ahhoz az (Al) karima révén rögzíthető. Az (A) gyűrűt és (B) fonalvezetőt a fonandó vagy cérnázandó fonal vastagságának megfelelő nagyságban készítjük, 20 így Pl- az 1. és 3. ábrák, továbbá a 2. és 4. ábrák ugyanazon léptékben rajzolt, de különböző célokra való gyűrűt és fonalvezetőt mutatnak. Az (A) gyűrűt függőleges síkban 25 fekvő D-alakú vagy legömbölyített (a) résszel (3—6. ábra) vagy rézsútos síkban fekvő D-alakú vagy legömbölyített (a) résszel (7. és 8. ábra) képezhetjük ki. A fonal részére a gyűrű és a fonalvezető 80 között szükséges térközt az (A) gyűrűnek kivágott (al) része (3. és 5. ábra) vagy pedig a (B) fonalvezető (bl) farkának az alakja (4., 10. és 11. ábra) biztosítja. A 4. ábrán a gyűrűre és a fonalveze-35 tőre ható erők grafikusan vannak feltüntetve; (9) jelzi a fonal felfelé húzásából vagy feszültségéből eredő erőt, (10) pedig a centrifugális erőt. A fonalvezetőre ható összes erők eredőjének vagy 40 középértékének az iránya a buga vagy cséve képződése, elkészítése közben változik; a változást a (7) és (8) nyilak jelzik. Az eredő a (6) szögtávolsággal jelölt, aránylag nagy felfekvési területen vonul 45 végig, mozog el. Mint már említettük és amint az a 9—11. ábrákon látható, a (B) fonalvezető (b) öble vagy felfekvési része úgy van alakítva, hogy ha a fonalvezető a gyű-50 rűn a normális, szögalatti futóhelyzetében van, úgy a (B) fonalvezető (b) ive és az (A) gyűrű (a) vezetőfelülete között gyakorlatilag teljes felfekvési érintkezés van. 55 A 9. ábra a fonal vezetőnek oly kivitelét mutatja, amelynél a (bl) és (b2) farkak egymással egyenlők és egyforma alakúak; az ily fonalvezetőt bármelyik farkával felfelé helyezhetjük a gyűrűre. A 10. ábra a fonalvezetőnek oly kivi- 60 teli változatát mutatja, amelynél a (b2) f'ark a 9. ábra szerinti (b2) farkhoz hasonló, a (bl) fark azonban meg van nyújtva és a feltüntetett módon van alakítva avégből, hogy a fonal részére na- 65 gyobb szabad helyet nyújtson. Az ily fonal vezetőt csak a (bl) farkával felfelé helyezhetjük a gyűrűre. A 11. ábrán a 9. és 10. ábra szerinti fonalvezető oly kiviteli változatta látható, 70 amelynél mindkét (bl), (b2) fark meg van nyújtva úgy, hogy a gyűrű és fonalvezető között a fent és lent egyaránt szabad hely van. Az ily fonalvezetőt bármelyik farkával 75 felfelé helyezhetjük a gyűrűre. Szabadalmi igények: 1. Gyűrű és fonalvezető, gyűrűs fonó-, cérnázó- vagy kettőzőgépekhez, azzal jellemezve, hogy a gyűrűnek a fonal- 80 vezetőt vezető felfekvési felülete D alakú, vagy legömbölyített .alakú, mely alak előnyösen, de nem szükségképen egy tényleges körnek a része, a fonalvezetőnek a felfekvési felülete pe- 85 dig úgy van alakítva, hogy a fonalvezetőnek a gyűrűn elfoglalt normális, szögalatti futóhelyíetében a fonalveaetőnek gyakorlatilag egész felfekvési felülete teljes érintkezésben van a 90 gyűrű felületével. 2. Az 1. igényben védett gyűrű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felfekvési felület feletti felsőrészének kivágása vagy oly része van, amelyen 95 az anyag el van távolitva avégből, hogy a fonálnak a gyűrű és fonalve zető között több szabad helye legyen. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett gyűrű kiviteli alakja, azzal jellemezve^ hogy 100 a D-alaku felfekvési felülete függőleges síkban van. 4. Az 1. vagy 2. igényben védett gyűrű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a D-alakú felfekvési felülete (a függő 105 legeshez hajló) lejtős síkban, van. 5. Fonalvezető az 1., 2., 3., vagy 4. igényben védett gyűrűhöz, jellemezve úgy alakított felfekvési felülettel, hogy ha a fonialvezető normális, szögalatti futóhelyzetében van, úgy a fonalvezetőnek gyakorlatilag egész felfekvési felülete és a gyűrű felülete között teljes érintkezés van. 6. Az 5. igényben védett fonalvezető kiviteli alaikjia, azzal jellemezve, hogy két farka egyenlő alakú, úgy, hogy a