112986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsavanhidrid előállítására
Megjelent 1935. évi szeptember hó 303-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112986. SZÁM. — IV/h/1. OSZTATIY. Eljárás ecetsavanhidrid előállítására. Consortium f. elektrochemische Industrie G. m. b. H. cég-München (Németország). A bejelentés napja 1934. évi november hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 28-ika. Ismeretes, hogy az ecetsavanh idridnek képződését oly módon, hogy ecetsavgőzt magas hőmérsékletre hevítünk, úgy segíthetjük elő, hogy az ecetsavgőzhöz cse-5 kély mennyiségű, melegben illó szervetlen savat adunk, különösen foszforsavat és olyan foszfortartalmú vegyületeket, melyek a reakciófeitiételek mellett foszforsavat létesítenek. 10 Az ilyen gázalakú katalizátorok alkalmazása előnyösebb, mint. az anhidrid előállítási folyamatokhoz használt szilárd és megömlesztett katalizátoroké, mert a folyamat a csekély katalizátormennyisé-15 gekre való tekintettel ezeknek élettartamától független, mivel továbbá az üres reakcióterekben koromképződés vagy eltömődés következtében nyomástorlódás nem léphet fel, valamint a katalizátortöl-20 tés elporladását vagy szétfröccsenését és a fémfelületek megtámadását (ami különösen megömlesztett katalizátorok alkalmazásánál tapasztalható) elkerüljük. Azt találtuk, hogy a gázalakú, különö-25 sen foszfortartalmú katalizátorokat alkalmazva, a kondenzátumban tartalmazott anhidridmennyiségnek jelentékeny fokozását érhetjük el oly módon, hogy a hevítő teret elhagyó gőzökhöz ezek lehű-30 tése előtt csekély mennyiségű illó, nitrogéntartalmú, bázisos vegyületeket, pl. ammóniát, alkilaminokat, piridint adunk. Ezek az adalékok nyilvánvalóan azzal hatnak, hogy a gőzök lehűtésénél az ecet-35 sav újbóli képződését megakadályozzák. A nitrogéntartalmú vegyületeket az ecetsavgőzhöz már annak felhevítése előtt is hozzákeverhetjük. Azt találtuk továbbá, hogy a nitrogénvegyületeknek a termelési hányadot fokozó hatása tetszőleges szi- 40 lárd és cseppfolyós katalizátorok alkalmazásakor is megfigyelhető. Különösen nagy ez a hatás az említett gázalakú katalizátorok használata esetén. 1. példa: 45 Függőleges helyzetű, vasköpennyel körülvett, villamos fűtésű üres szénedényen, melynek belső átmérője 50 mm és magassága 500 mm és mely hosszának legnagyobb részén 600—670 C° hőmérsékletű 50 volt, óránként 600 g ecetsavgőzt, mely 1 ezrelék foszforsavgőzt és 3 ezrelék piridint tartalmazott, alulról felfelé átvezettünk. A gőzöket az edényhez csatlakozó hűtőben kondenzáltuk. A kondenzátum 66 55 súlyszázalék anhidridet tartalmazott. Ha ugyanígy, de piridin hozzáadása nélkül dolgoztunk, akkor a kapott kondenzátum anhidridtartalma csupán 40 súlyszázalék volt. 60 2. példa: Ugyanúgy dolgoztunk, mint az 1. példában, azzal az eltéréssel, hogy a foszforsav helyett az ecetsavgőzhöz 3 ezrelék trietilfoszfátot adtunk. A kondenzátum anhid- 65 ridtartalma 72 súlyszázalék volt, szemben a piridin nélkül kapott 40 súlyszázalékkal. 3. példa: Az 1. példában megadott eljárást úgy 70 módosítottuk, hogy katalizátornak foszforsav helyett 0.5 ezrelék foszforgőzt alkalmaztunk és a piridint közvetlenül a reakciókészülék után a még körülbelül 300 C° hőmérsékletű gőzökhöz csőelágazá- 75